Különös, elhagyott érmekincsre bukkantak

Az érmekincs az iszlám aranykorából származik

A régészek az egyiptomi Esnában végzett ásatások során az iszlám korszakból származó érmekincsre bukkantak. A felfedezést a Legfelsőbb Régészeti Tanács egyiptomi régészeti missziójának kutatói tették.

Esna leginkább az ókori egyiptomi Esna-templomról ismert, amelyet Khnum istennek, hitveseinek Menhit-nek és Nebtu-nak, valamint fiúknak Heka-nak és Neith istennőnek szenteltek. A csapat a templom mellett végzett ásatásokat, ahol

az iszlám aranykorának korszaka különböző részeiből származó érmékből, valamint érmeformákból és nehezékekből álló kincsre bukkantak.

Ez a szakemberek szerint arra utalhat, hogy a közelben pénzverde és mérlegház is található. Az iszlám aranykora vagy más néven, az iszlám reneszánsz, általánosan elfogadott nézet szerint a 8. századtól 13. századig terjedő időszakra tehető.

Az érmekincs az iszlám aranykorából származik Forrás: Ministry of Tourism & Antiquities

Egy másik elemzés Al-Aziz Billah Ibn Al-Mu'izz, Najmuddin Aybak dirham, Badr Al-Din Salamish fatimid-korszakából származó aranyérméket azonosított a környéken, valamint

több mint 286 darab, úgynevezett mameluk szultáni és királyi ezüstérmét.

A kincsek között örmény érméket is felfedeztek, amelyek II. Leó királyt ábrázolják, aki 1269 és 1289 között uralkodott. Emellett bronz- és rézérmék rejtőztek itt az oszmán korból.

Hogy miért hagyták el a kincset, azt a tudósok még nem tudták megfejteni.

Ahogy arra a HeritageDaily online tudományos portálnak rámutattak, az iszlám aranykorszakban Egyiptom a bizánci és az arab iszlám birodalom hódításaival szembesült. A mamelukok a kurd Ayyubid-dinasztia végével, 1250 körül vették át az uralmat.

A mamelukok uralták az országot egészen Egyiptom oszmán törökök általi 1517-es meghódításáig, mielőtt az Oszmán Birodalom részévé vált volna.