Döbbenetes élmény: mintha csak a Marson sétálnánk

A vörös bolygón megszokottak a nagy porviharok

2021. február 18-án landolt sikeresen a vörös bolygó felszínén a NASA távvezérlésű Mars-járója, a Perseverance rover. Az amerikai űrkutatási szervezet passadenai (Kalifornia, Egyesült Államok) Jet Propulsion Laboratoryjában (JPL) kifejlesztett eszköz legfőbb célja a lehetséges marsi életnyomok kutatása egy egykori sós vízzel borított kiszáradt tó medrében, a Jezero-kráter területén. A Perseverance tűéles képkockáiból a NASA szakemberei most elkészítették a Mars felszínének mindeddig legrészletesebb nagy felbontású panorámafelvételét, amit ha kinagyítva megtekintünk, úgy érezhetjük magunkat, mintha mi is ott állnánk a kietlen marsi pusztaságban.

Több mint fél évig tartó kozmikus utazás után fogott talajt a Marson

A Curiosity továbbfejlesztésének tekinthető Mars-autó, a Perseverance 2020. július 30-án egy Atlas-V hordozórakéta fedélzetén emelkedett a magasba, hogy valamivel több mit hat és fél hónapig tartó kozmikus utazás után landoljon a Mars felszínén. A bonyolult leszállási művelet teljes sikerrel járt; a Perseverance 2021. február 18-án fogott talajt kiszemelt leszállási területén, a Jezero-kráterben.

Részlet a Jezero-kráter területéről, a Perseverance rover felvételén Forrás: NASA/JPL-Caltech

A misszió előkészítése során nem véletlenül szemelték ki ezt a 49 kilométer átmérőjű marsi krátert, mivel a korábbi kutatási eredmények egyértelműen arra utaltak,

hogy a vörös bolygó múltjában víz borította ezt a területet,

amit az itt felfedezett, és a földiéhez hasonló üledékrétegek bizonyítanak. Mi több, ugyanitt egy ősi folyó deltatorkolatát is sikerült azonosítani, ami egykor a krátert kitöltő sós vizű tóba ömlött.

A Perseverance rover a Jezero-kráter egykori tómedrében Forrás: NASA-JPL/Caltech

Mivel a Perseverance missziójának elsődleges célja a marsi életnyomok kutatása,

ezért erre a célra a Jezero-kráter látszott a legmegfelelőbb terepnek.

Úgy tűnik, hogy a kutatók jó nyomon járnak, mert a közelmúltban olyan szervesanyag-maradványokat találtak a Perseverance által gyűjtött talajmintákban, amelyek az első feltételezések szerint biogén eredetűek lehetnek.

Műholdkép a Jezero-kráterről. A felvételen jól látható a deltatorkolat nyoma Forrás: NASA/JPL-Caltech/ASU

A rendkívüli jelentőségű felfedezés részleteiről itt lehet olvasni. A talajmintagyűjtésen és a minták elsődleges elemzésén kívül a Perseverance számos nagy felbontású felvételt is készített a Jezero-kráter vidékéről, amelyből most a NASA és a JPL szakemberei elkészítették az eddigi legrészletesebb nagy marsi panorámafotót.

Úgy érezhetjük magunkat, mintha a Jezero-kráter kietlen vidékén sétálnánk

A lenyűgöző panorámafotót, amit ide kattintva lehet megnyitni és tetszés szerint nagyítani, a NASA szakemberei összesen 1185 felvételből állították össze,

aminek ez a 2,5 milliárd pixeles mozaikfotó lett az eredménye.

A kép nagyításával a talaj, valamint a poros felszínből kiemelkedő sziklák finomstruktúráit is alaposan szemügyre vehetjük.

A finomszemcsés porral borított felszínből üledékes eredetű kőzetek emelkednek ki Forrás: NASA/JPL-Caltech

Ugyanezt a panorámát mutatja be a Perseverance által készített, és a lentebb beágyazott videó is.

Külön érdekesség a Jezero-kráter szikláinak hosszanti réteges mintázata, amelyek nagyon hasonlóak a földi tengeri üledékes kőzetek struktúráihoz. Mindeddig ez a legrészletesebb és legnagyobb felbontású panorámafotó a Mars felszínéről, amit ha megnézünk és kinagyítunk, olyan érzésünk támadhat, mintha mi is ott állnánk a Perseverance mellett.

Ősi kőzetek a Jezero-kráterben Forrás: NASA/JPL-Caltech

A ritka marsi atmoszféra legnagyobb részét, 95%-át szén-dioxid alkotja, ezért a Mars nappali égboltja nem a Földön megszokott égszínkékben, hanem halvány vöröses színben játszik. Jól látszik a panorámaképen a talajt borító finomszemcsés, a földi sivatagok homokjára emlékeztető por, helyenként a jellegzetes hullámszerű fodrokkal, a marsi szél nyomaival.

Szél keltette homokfodrok a Mars felszínén. A sötétebb csíkok az úgynevezett porördögök, egyfajta mini tornádók nyomai Forrás: NASA/JPL-Caltech

Noha a Mars légköre rendkívül ritka, a felszíni légnyomás mindössze 0,75%-a a földi atmoszféra légnyomásának - 7,5 millibar szemben az 1013 millibaros földi értéknek-, még így is az intenzív légmozgás nyomán heves porviharok alakulhatnak ki a vörös bolygón.

A vörös bolygón megszokottak a nagy porviharok Forrás: News Nation

A laza szerkezetű port a marsi szél könnyen felkapja, és az atmoszférába kerülő por gyakran hetekig, sőt hónapokig eltakarja a Nap fényét. Az eddigi kutatások arra utalnak, hogy a Mars korai időszakában bőven volt folyékony víz a bolygón, az egykori tavak, vagy tengerek nyomának pedig egyik legszebb példája a Jezero-kráter vidéke.

A víz ma már csak nyomokban lelhető fel a Marson.

A Mars déli pólusa az ESA felvételén Forrás: ESA/DLR/FU Berlin / Bill Dunford

A tudósok nem zárják ki, hogy a Mars legnagyobb részt fagyott szén-dioxidból álló jégsapkái alatt még mindig akadhatnak nyomokban kisebb sós vizű tavak, amelyek hipotetikusan az egykori marsi mikrobális élet végső menedékhelyei lehetnek.