A hangyák társas lények, így logikusnak tűnik, hogy vigyáznak egymásra. De ennek mértéke és az általuk tanúsított orvosi kifinomultság meglepte a kutatókat. Amikor az afrikai Matabele hangyák (Megaponera analis) termeszekre vadásznak, megszállnak egy termesz kolóniát, ahol semlegesítik a katonákat és megölik a dolgozókat, hogy ellophassák a petéket táplálékként. A termeszek azonban visszatámadhatnak és megsebesíthetik vagy akár meg is ölhetik a támadóikat. De a Matabele hangyák nemcsak kiváló katonák, hanem nagyszerű orvosok is.

Erik Frank posztdoktori kutató már a mesterképzése óta követi nyomon ezeket a rovarokat. Észrevette, hogy amikor egy hangya megsérül, akkor előfordul, hogy egy másik hangya nyalogatni kezdi a sebet. Gyanítani kezdte, hogy

a rovar a fertőzések megelőzése érdekében teszi mindezt és talán még antimikrobiális anyagot is használ.

Ezért elkezdte alaposabban követni az ilyen interakciókat. Megállapította, hogy a hangyák nem mondanak le a sebesültekről. Ehelyett, amikor egy hangya megsebesül (és a seb nem túl súlyos), a sérült rovar nyugodt marad és feromonokat választ ki, hogy tudassa társaival a történteket. Ám amikor súlyosan sérülést szenved, eszeveszetten mozogni kezd: lényegében így jelzi helyzetét a „diagnózis érdekében". A sebzett hangyákat a társaik végül visszaszállítják a fészekbe, ahol a fertőzött sebeiket „kezelik".

Afrikai Matabele hangyák (Megaponera analis)Forrás: Erik Frank / Uni Würzburg

Ez egy komplex diagnózisrendszer és ennek megfelelően adaptált kezelés – magyarázta Erik Frank a ZME Science online tudományos portálnak. – Ezt a diagnosztizálási, majd kezelési eljárást a tudomány még soha nem fedezte fel nem emberi fajban.

Hozzátette: egy összetett folyamatról van szó, amely magában foglalja a fertőzések diagnosztizálását, a kezelés eldöntését, majd a kezelés beadását. Úgy tűnik, a Megaponera analis hangyák nagyon találékonyak.
Rájöttünk, hogy a sérült hangyák kommunikálnak, ha egy seb fertőzött – mutatott rá a biológus. – Az alkalmazott anyagokban több mint száz kémiai komponenst és 41 fehérjét találtunk; körülbelül felükről már tudjuk bizonyítani, hogy antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkeznek.

 

A hangyák a mellkasuk egyik mirigyében termelik a fertőtlenítőszert.  

A szakember gyanítja, hogy a diagnosztizálás és kezelés – amelyről azt hitték, hogy csak az ember viselkedése – sokkal elterjedtebb lehet az állatvilágban, mint gondolnánk. Ezt még több rovaron szeretné tanulmányozni, de úgy gondolja, hogy a viselkedés más állatcsoportokban is előfordulhat.