Körülbelül kétezer évvel a híres Pompejit eltemető kitörés előtt, a Vezúv körülbelül négyezer évvel ezelőtti kitörése megőrzött egy bronzkori falut. A régészek most megtalálták Afragola települését a több méteres hamu, sár és hordalékos üledék alatt.

Afragola eltemetett faluja a mai Nápoly közelében található, körülbelül 16 kilométerre a Vezúvtól. A megőrzés szintje és a megőrzött növények sokfélesége miatt a kutatók most arra voltak kíváncsiak, hogy meg tudják-e határozni az évszakot, amikor a kitörés bekövetkezett.

Mintegy 5000 négyzetméteres területet tártak fel, amivel a kora bronzkor egyik legkiterjedtebben vizsgált lelőhelyét jelenti Olaszországban.

A Journal of Archaeological Science: Reports tudományos szaklapban publikált tanulmányban a kutatók elmagyarázták, hogyan zajlott le a kitörés a különböző fázisokban, kezdve egy drámai robbanással, amely elsősorban északkeletre szállította a törmeléket.

A Vezúv kitörése Joseph Wright 1774 körül alkotott festményénForrás: Wkimedia Commons / Joseph Wright

A helyszín kivételes, mert Afragolát a Vezúv gigantikus kitörése temette maga alá, ami sokat elárul az ott élő emberekről és a helyi viszonyokról – mondta Tiziana Matarazzo, a UConn Antropológiai Tanszékének munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Gyümölcsök és mezőgazdasági anyagok felkutatásával meg tudtuk határozni a kitörés évszakát, ami általában lehetetlen.

Hozzátette: az utolsó fázis főleg hamut és vizet hozott – ez az úgynevezett phreatomagmaticus fázis –, ami főleg nyugatra és északnyugatra szóródott szét, a vulkántól körülbelül 25 kilométerre.

Ez a fázis a falut egy vastag vulkáni anyagrétegbe temette, amely a növényi makromaradványok molekuláit váltotta fel és tökéletes öntvényeket hozott létre a cineritnek (más néven hamutufa) nevezett anyagban, amely több évezred után is ellenáll a lebomlásnak.
A közeli erdőben lévő leveleket is sár és hamu borította, így gyönyörű lenyomataink vannak a cineritben – mutatott rá Matarazzo. – A faluban volt egy raktárépület is, ahol a közeli erdőkből összegyűjtötték az összes gabonát, különféle mezőgazdasági árukat és gyümölcsöket tárolásra.

Az épület valószínűleg a piroklasztikus anyagok beérkezése miatt gyulladt ki és összeomlott, elszenesítve a benne tárolt növényi anyagokat.

Légifelvétel a Vezúv kráterérőlForrás: AFP/Mario Laporta

Ez a törmelékárat kísérő jelenség, a piroklasztikus folyam a felszín közelében mozgó, gravitáció által hajtott gázokból és szilárd törmelékekből álló ár.

A bronzkori Campania-síkság számos élelmiszerforrásnak adott otthont, beleértve a különféle gabonaféléket és árpát, mogyorót, makkot, vadalmát, somfát, gránátalmát és vadcseresznyét, amelyek a vulkánkitörést követően rendkívül jól megőrzöttek. A bizonyítékok az őszi kitörésre utalnak, mivel a falu lakói a közeli erdőkből töltötték fel élelmiszerraktáraikat. A fák tövében található levelek lenyomatai és az érett termésekkel együtt szintén jól jelzik az őszi évszakot.

Ez a kitörés azonban olyan rendkívüli mértékűnek számított, hogy sok évre megváltoztatta az éghajlatot. A hamutakaró pedig olyan mély volt, hogy négyezer évig érintetlenül hagyta a helyet.