A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Lepkevédelmi Szakosztálya jövőre indítja el az Év lepkéje programot, amelynek keretében idén december 22-ig lehet szavazni, hogy a fecskefarkú pillangó, a nagy éjjeli pávaszem vagy a fehérgyűrűs csüngőlepke legyen a 2023-as év lepkéje.

A szavazás pénteken indult, a voksokat az MME honlapján lehet leadni - közölte az egyesület az MTI-vel.

A fecskefarkú pillangó országszerte elterjedt, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb, azonban az utóbbi évek késői fagyos napjai, és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken számuk megfogyatkozott. Három nemzedéke általában áprilistól repül egészen szeptemberig.

Fecskefarkú lepke (Papilio machaon)Forrás: Wikimedia Commons

A nagy éjjeli pávaszem Európa legnagyobb őshonos lepkéje, a nőstények szárnyfesztávolsága elérheti a tizenöt centimétert is. Országszerte általában gyümölcsösök és jó állapotú erdők közelében fordul elő. Az utóbbi pár évtizedben számuk drasztikusan csökkent.

A fehérgyűrűs csüngőlepke az egyik legdekoratívabb magyarországi csüngőlepke. Főként hegy- és dombvidékeken fordul elő, de szórványosan felbukkanhat a síkvidékeken is. Élőhelyei napos, nyílt gyepek, ahol tömegesen rajzik. Nappal aktív, általában többedmagával szívogat virágokon. Viszonylag rövid ideig, júliusban és augusztusban lehet megfigyelni.

Az MME 1979-ben indította el az Év madara programot, majd 2012-ben elindult az Év hüllője - Év kétéltűje program is. Ehhez csatlakozik most harmadikként az Év lepkéje akció. Az akciók küldetése, hogy felhívják a lakosság figyelmét Magyarország természeti kincseire, és az ezeket fenyegető természetvédelmi problémákra.