Gombák nyomaira bukkantak a kutatók a daganatok belsejében. Egyelőre nem tisztázott, hogy ezek a gombák szerepet játszanak-e a rák kialakulásában vagy terjedésében.

Az eseteket vizsgáló két tanulmány – amelyek a rangos Cell szakfolyóiratban jelentek meg – gombák DNS-ét azonosította a tumorok belsejében. Az első kutatás során összesen 17 000 rákbeteg szövet- és vérmintáit vizsgálták, az eredmények alapján pedig 35 ráktípus esetében azonosították a gombák genetikai „ujjlenyomatait".

Akadtak olyan tumorok, amikben nem voltak gombák, és voltak olyan daganatok is, amelyekben viszont hatalmas mennyiségben voltak jelen" – mondta Ravid Straussman, az izraeli Weizmann Tudományos Intézet rákkutatója.

Straussman becslése szerint egyes daganatokban 1000-10000 rákos sejtre jutott egy gombasejt.

Ha figyelembe vesszük, hogy még a piciny tumorok is körülbelül egymilliárd rákos sejtet tartalmaznak, akkor könnyen elképzelhető, hogy a gombáknak komoly hatása van a rák működésére.

Daganat illusztrációjaForrás: Science Photo Library/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Kateryna Kon/Science Photo Libra

Minden ráktípusra más gombaközösség jellemző?

Straussman és csapata azt találta, hogy minden egyes ráktípusra egyedi gombaközösség volt jellemző; köztük voltak emberben élő, normális esetben ártalmatlan gombák, és olyanok is, amelyek betegséget, például élesztőgombás fertőzéseket okozhatnak. Ezek a gombafajok bizonyos baktériumokkal együtt fordultak elő a tumorokban. Egyelőre nem ismert, hogy a mikrobák kölcsönhatásba lépnek-e egymással, és ha igen, akkor elősegítik-e a daganatok terjedését.

A második tanulmány abban különbözött az elsőtől, hogy kifejezetten három ráktípusra összpontosított: gyomor-bélrendszeri, tüdő- és emlődaganatokra.

A kutatók megállapították, hogy az említett tumorfajtákban három gombacsoport (Candida, Blastomyces és Malassezia) volt leginkább jelen.

Vannak arra utaló jelek, hogy a gombák ronthatják a túlélési esélyeket

Mindkét kutatócsoport talált arra utaló jeleket, hogy bizonyos gombák jelenléte összefüggésbe hozható a rákos betegek állapotának romlásával.

Straussman kutatócsoportja például azt találta, hogy azoknál a mellrákos betegeknél, akiknek a daganatában jelen volt a Malassezia globosa nevű gomba, kisebb eséllyel élték túl a rákot, mint azok, akikben nem találták nyomát a gombának.

Hasonló eredményekre jutott a másik kutatócsoport tanulmánya is: ők kifejezetten a gyomor-bélrendszeri daganatokra fókuszáltak, és arra jutottak, hogy a Candida gyulladásos folyamatokat indított be, segítette a rákos sejtek terjedését, és rontotta a túlélési esélyeket.

A megfigyelések szerint a tumorokban megbújó Candida gomba rontotta a betegek túlélési esélyétForrás: Science Photo Library via AFP/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Kateryna Kon/Science Photo Libra

Kritikák

A tudósok a megfigyelésekből azonban egyelőre nem mernek egyértelmű konklúziókat levonni. Könnyen előfordulhat az is, hogy a rák pusztán csak kedvező környezetet teremt a gombák szaporodásához. A tanulmányok nem foglalkoznak azzal a kérdéssel sem, hogy a gombák hozzájárulhatnak-e a rák kialakulásához, például azzal, hogy zavart okoznak az egészséges sejtek működésében.

Emellett mindkét tanulmánynak vannak korlátai. Például az sem kizárható, hogy a minták a gyűjtés közben szennyeződhettek gombákkal, és valójában ez produkálta a szokatlan eredményeket. Természetesen mindkét kutatócsoport igyekezett kiküszöbölni a minták szennyeződését, de egyes kritikus hangok úgy vélik, a kísérleteket meg kellene ismételni steril laboratóriumi körülmények között is.