Végre itt a magyarázat a déja vu titokzatos jelenségére

A déja vu titokzatos jelensége még mindig zavarba ejti a tudósokat

Néha úgy is tűnhet, mintha újra átélnénk valamit, ami már megtörtént. Ez a déjà vu-ként ismert jelenség, ami igen hosszú ideje ejti zavarba a tudósokat. Az 1800-as évek végétől kezdődően számos elmélet kezdett felbukkanni azzal kapcsolatban, hogy mi okozhatja ezt. A kifejezést franciául használjuk, de magyarul körülbelül úgy fordítható, mint „már látott".

A paranormálistól a tudományos felé haladva

A tudósok korábban úgy vélték, hogy a déjà vu talán mentális diszfunkcióból vagy egyfajta agyi problémából eredhet. Arra is gondoltak, hogy az emberi emlékezet egyébként normális működésének átmeneti akadozásáról van szó. A téma azonban egészen a közelmúltig nem jutott el a tudomány területére.

Az évezred elején egy Alan Brown nevű tudós úgy döntött, hogy áttekinti mindazt, amit a kutatók eddig a pontig a déjà vu-ról írtak.

Ez történik az agyban a deja vu érzése során Forrás: Science Photo Library/Miriam Maslo

A legtöbb dolog, amit talált, paranormális típusú volt, ami a természetfelettihez kapcsolódott, ám olyan tanulmányokat is felfedezett, amelyekben embereket kérdeztek meg déjà vu élményeikről. Brownnak ezekből sikerült néhány alapvető megállapítást kiszűrnie. Megállapította például, hogy az emberek nagyjából kétharmada tapasztal déjà vu-t az élete egy pontján. Emellett nyilvánvalóvá vált számára az is, hogy

az érzés leggyakoribb kiváltója egy jelenet vagy hely, esetleg egy beszélgetés.

Végül arról is beszámolt, hogy az orvosi irodalom egy vagy több évszázada utal arra, hogy a déjà vu és az agyi rohamok bizonyos típusai között lehetséges összefüggés van.

A déjà vu tesztelése a pszichológiai laborban

Brown munkája nyomán Anne Cleary, a Colorado State University kognitív pszichológia professzora és saját kutatócsoportja olyan kísérleteket kezdett végezni, amelyek célja a déjà vu lehetséges mechanizmusaira vonatkozó hipotézisek tesztelése volt.

A déja vu titokzatos jelensége még mindig zavarba ejti a tudósokat Forrás: Pinterest

Megvizsgáltunk egy közel évszázados hipotézist, amely azt sugallja, hogy a déjà vu akkor fordulhat elő, ha térbeli hasonlóság van egy aktuális jelenet és egy fel nem idézett jelenet között az emlékezetben

– mondta a professzor a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Képzeljük el például, hogy elhaladunk egy kórházi részleg ápolási állomása mellett, hogy meglátogassuk egy beteg barátunkat és noha még soha nem jártunk itt, olyan érzésünk támadt, mintha mégis.

Hozzátette: a déjà vu-élmény hátterében az állhat, hogy a jelenet beállítása, beleértve a bútorok és az egyes tárgyak elhelyezését a térben, pont ugyanolyan, mint egy másik helyzet, amelyet a múltban tapasztaltunk. Lehet, hogy az ápolópult elhelyezkedése – a bútorok, a pulton lévő tárgyak, ahogy a folyosó sarkaihoz csatlakozik – megegyezik azzal, amit korábban valahol átéltünk.

Manipulálták a környezetet

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, a jelenség hipotézise szerint, ha a korábbi, a jelenlegihez hasonló elrendezésű szituáció nem jut eszünkbe, akkor lehet, hogy csak egy erős ismerős érzést tapasztalunk. Ennek az ötletnek a laboratóriumi vizsgálatához a tudósok a virtuális valóság segítségével helyeztek el az embereket bizonyos jelenetekben.

A deja vu néha kétségbeesés, paramnezia Forrás: PhotoAlto/Matthieu Spohn

Így manipulálhattuk azokat a környezeteket, amelyekben az emberek találták magukat; és bár egyes jelenetek térbeli elrendezése megegyezett, de máskülönben különállóak voltak

– magyarázta Anne Cleary. – Amint azt előre sejtettük, a déjà vu nagyobb valószínűséggel fordult elő, ha az emberek olyan jelenetben voltak, amely ugyanazt a térbeli elrendezést tartalmazta, mint egy korábbi, amelyet már láttak, de nem emlékeztek rá.

A kutatás tehát azt sugallja, hogy a déjà vu kialakulásához hozzájárulhat egy új jelenet térbeli hasonlósága az emlékezetben lévőhöz, amelyet nem sikerül tudatosan felidézni.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a térbeli hasonlóság a déjà vu egyetlen oka.

Valószínűleg számos, más tényező járulhat hozzá ahhoz, hogy egy helyzet ismerőssé váljon. A szakemberek épp ezért folytatják a kutatásokat e titokzatos jelenség további lehetséges okainak feltárására.

Mitől tapasztalja valaki nagyobb valószínűséggel a déjà vu-t?

Bár a szakemberek becslése szerint egy egészséges ember átlagosan havonta egyszer tapasztalhatja a déjà vu érzését, számos tényező növelheti ezt a fajta tapasztalást.

Először is: mennyire vagyunk fáradtak és stresszesek. A tudósok úgy vélik, hogy amikor az agyunk különösen elfárad, akkor a belső idegrendszeri rendszereknek nincs igazán lehetőségük felépülni és a funkciójuknak megfelelően szabályozni magukat. A neuronok tüzelése így nagyobb valószínűséggel akadozik, és déjà vu-t eredményez.

Az eddigi kutatások rávilágítottak egy lehetséges kapcsolatra a dopamin neurotranszmitter (egy ismert hangulatjavító) és a déjà vu között.

Ez a dopamin, a boldogsághormonok egyike - szakítás során agyunk jutalomközpontja feléled, dopaminlöketet ad és függőséghez hasonló jeleket produkál Forrás: Wikimedia Commons

Utóbbi egy úgynevezett serkentő neurotranszmitter, és amikor azokról az agyi régiókról beszélünk, amelyek az ismerősséget jelzik, a dopaminnak egyfajta szó szerinti doppingoló hatása léphet fel ezekben a neuronokban. Ez alapvetően azt jelenti, hogy

a kutatók megtalálták az okát annak, hogy a dopaminerg (a dopamin nevű neurotranszmitter anyagcseréjével kapcsolatos) szerek, akár rekreációs, akár más jellegűek, gyakran a déjà vu-jelentések emelkedését okozzák.

De akad egy másik tényező is, ami szorosan kapcsolódik a témához. Megeshet, hogy egy idő után már nem éljük meg olyan mértékben a déjà vu-t, mint korábban. A tanulmányok szerint ez azért eshet megd, mert a szigorú tudományos kutatások szerint öregszünk.

Ahogy arra rámutattak, számos memóriaproblémához hasonlóan, ez is az öregedés természetes velejárója, hiszen kevésbé leszünk képesek észrevenni a hibákat.

Az öregedési folyamatot is hozzájárul a jelenség mérséklődéséhez Forrás: pexels.com

Nagyon érdekes, hogy a fiatalok több déjà vu-t tapasztalnak, az idősebbeknél pedig általában több memóriazavart láthatunk

– magyarázták a tudósok. – Ez azonban megtörténik, mivel a fiatalabbak agyában általában nagyobb a „gerjesztő" tevékenység, szóval általában aktívabbak.

Hozzátették: és ilyenkor működik a legjobban az igazi egészséges, tényeket ellenőrző elülső agyrészünk. A déjà vu tehát egy egészséges elme mechanizmus: valami, ami távolról sem veszélyes az egészségünkre nézve.