A Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem régészei egy kétezer éves szobrot tártak fel az ősi Phipippi városában (történelmi város az ókori Macedónia területén) végzett ásatások során, amely a legendás hőst, Herkulest ábrázolja. 

Philippi görög városa egykor a mai Kavala városától északra, Észak-Görögországban helyezkedett el. Eredetileg Crenides-nek hívták, amit a tháziai gyarmatosítók alapítottak Krisztus előtt 360-359-ben, az Égei-tenger közelében és az Orbelos-hegy lábánál. A települést időszámításunk előtt 356-ban II. Fülöp macedón király (Nagy Sándor apja) hódította meg, aki átnevezte Philippi-nek, ami a Macedón Királyság idejében és a római korban az aranybányászat fontos központja lett.A várost valószínűleg a 14. században hagyták el az oszmán hódítás után. 

A Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem ásatásai során a kutatók most egy 2. századi szobrot tártak fel, amely a legendás hőst, Herkulest ábrázolja.

A most feltárt szobor egyértelműen Herkulest ábrázoljaForrás: ΥΠΠΟΑ

A görög istenhőst Héraklész római megfelelőjének tekinthetjük, aki Jupiter és a halandó Alkméné fia volt. A mitológiában Herkules híres az emberfeletti erejéről, akire a gyengék bajnokaként és nagy védelmezőként tekintettek.
A szobrot a város egyik főutcájának keleti oldalán találták, amely ezen a ponton találkozik egy másik főtengellyel, amely északabbra halad át. A két utca találkozási pontját egy kiszélesedő tér alkotja, amelyet egykor egy gazdagon díszített épület, valószínűleg szökőkút uralt. Bár a szobor töredezett, a szakemberek mégis úgy vélik, hogy egykor a késő bizánci időszakra datált épületet díszíthetett az 8. vagy a 9. században.
Konstantinápolyban a klasszikus és római korból származó szobrok gyakran díszítették az épületeket és a köztereket egészen a késő bizánci időszakig – jegyezte meg a Görög Kulturális Minisztérium a HeritageDaily online tudományos portálnak.

A szobor egykor különféle tárgyakat is rejthetett: koszorút, oroszlánbőrt és egy buzogányt, amelyek mindegyike a görög-római hőshöz köthető hagyományos jelképek.