Ősi, rejtélyes lábnyomokra bukkantak az angliai tengerparton

A kutatók megvizsgálták az ősi lábnyomokat

A Manchesteri Egyetem régészei és geográfusai több száz ősi állat- és emberi lábnyomot fedeztek fel az angliai Merseyside egyik tengerpartján. Ezek arra utalnak, hogy a globális tengerszint gyorsan emelkedett az utolsó jégkorszak után, körülbelül 9000-6000 évvel ezelőtt. Az itt élő emberek alakították a gazdag árapály ökoszisztémákat, amely részét gímszarvasok, őzek, vaddisznók és hódok képezték, valamint olyan ragadozók, mint a farkas és a hiúz.

A Nature Ecology and Evolution folyóiratban publikált új kutatás egy új, szénizotópos kormeghatározási programot is tartalmaz, amely azt mutatja, hogy a Formby Point területének legfajgazdagabb lábnyomágyai sokkal régebbiek, mint azt a tudósok korábban vélték. Ezek az egykori folyómedrek Nagy-Britannia természettörténetének egy kulcskorszakát rögzítik a mezolitikumtól a középkorig.

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, az ezt követő mezőgazdasági alapú társadalmakban az emberi lábnyomok uralták a neolitikumot, majd későbbi lábnyom mélyedéseket, a nagy emlősfajok gazdagságának feltűnő csökkenése mellett.

A kutatók most azt is kimutatták, hogy a modern partvonalhoz közeli terület az emberi és állati tevékenység központja volt az utolsó jégkorszakot követő néhány ezer évben.

Az európai mezolitikum hatalmas part menti tájai gazdag ökoszisztémákat rejtettek, amelyek hemzsegtek a nagy állatoktól. Az új tanulmány szerint egy úgynevezett biodiverzitás központ lehetett itt, nagy legelőkkel és ragadozókkal – egy északnyugat-európai Serengeti.

A kutatók megvizsgálták az ősi lábnyomokat Forrás: University of Manchester

A lábnyomok vizsgálata alapján a nagytestű emlősök számának megfigyelhető csökkenése számos tényező eredménye lehet, beleértve a tengerszint emelkedését, a mezőgazdaság fejlődését követően az élőhelyek zsugorodását, valamint a növekvő emberi populáció által okozott vadászati nyomást.

Az új felfedezés azonban fontos kérdéseket vethet fel a hagyományos régészeti és fosszilis leletekkel szemben.

A Formby lábnyomágyak alkotják a világ egyik legnagyobb, ismert őskori gerinces nyomvonalat

– mondta Dr. Alison Burns, a Manchesteri Egyetem munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Az Ír-tenger medencéje körüli tájakon hiányoznak az erre az időszakra vonatkozó, jól behatárolható kövületek.

Hozzátette: ez az első alkalom, hogy ehhez hasonló faunatörténetet és ökoszisztémát kizárólag a lábnyomok alapján rekonstruáltak.