Megőrültek a rovarok: veszett módon pusztítják a növényeket

A növények és a rovarok évezredek óta egymásra vannak utalva: a beporzók segítik a növények szaporodását, cserébe azok táplálják az ízeltlábúak tömegeit. Egy új tanulmány szerint azonban az egyensúly felborult, és a rovarok most több növényt esznek, mint az elmúlt 66,8 millió év bármely időszakában – írja a Science Alert.

Lauren Azevedo-Schmidt, a Maine-i Egyetem paleoökológusa szerint a modern kori tapasztalatok és a fosszilis emlékek összevetése alapján szembetűnőek a különbségek a rovarkártétel mértékét illetően.

Hogy megnézzék, miként hatnak a növények és rovarok egymásra, Azevedo-Schmidt és munkatársai három erdőből vett modern kori növények leveleit hasonlították össze fosszilizálódott levéllenyomatokkal, amelyek egészen a késő kréta időszakból, közel 67 millió évvel ezelőttről származnak.

A rovarok által okozott károk típusát és gyakoriságát számszerűsítve azt találták, hogy a rovarok növényevő tevékenysége a közelmúltban erőteljesen megnövekedett; a rovarok átszúrják, kiszívják, lyukasztják és csontozzák a növényi leveleket.

"Azt találtuk, hogy a rovarok visszaszorulása ellenére az ízeltlábúak nagyobb károkat okoznak a növényekben napjainkban, mint a fosszilis rekord által reprezentált időszakokban bármikor" - írják Azevedo-Schmidt és munkatársai.

A szárazföldi növények ma a globális biomassza 80 százalékát teszik ki. Az apró rovarok bár kicsik, rendkívül sokfélék. A növények és rovarok nyilvánvalóan megtalálták a módját, hogy évezredek alatt alkalmazkodjanak a környezeti változásokhoz, annak ellenére, hogy rendkívül érzékenyek a hőmérséklet ingadozásaira.

Létezik ugyanakkor egy határ, amit nem tudnak elviselni. Egyes kutatások szerint a rovarok száma csökken, legalábbis a világ egyes részein. Az éghajlatváltozás arra készteti a növényeket, hogy korábban virágozzanak és gyorsabban nőjenek, meghosszabbítva ezzel a pollenszezont. És ott van még az emberi beavatkozás, ami zsugorítja a potenciális élőhelyeket és csökkenti a biológiai sokféleséget.

Azevedo-Schmidt és munkatársai tanulmánya szerint az 1955-től napjainkig vizsgált levelekben átlagosan kétszer akkora károkat okoztak a rovarok, mint a több tízmillió évre visszanyúló 64 fosszilis együttes bármelyikében.

A leveleket az Egyesült Államok északkeleti részén található két erdőből (egy hűvös, nedves erdőből és egy melegebb, tengerparti erdőből), valamint egy harmadik, sokféle élőlénynek otthont adó trópusi Costa Rica-i erdőből gyűjtötték össze.

Modern és fosszilizálódott levelek Forrás: Lauren Azevedo-Schmidt

A fosszilis adatokat szélességeket és éghajlatokat is tartalmazó adathalmazokból nyerték. Ezek a 66,8 millió évvel ezelőtti időszaktól a pleisztocénen keresztül nagyjából 2 millió évvel ezelőttig terjedtek.

Azevedo-Schmidt szerint a viszonylag gyors felmelegedés felelős a növényevő rovarok elszaporodásáért, a klímaváltozás jelenlegi üteme előnyös a rovaroknak a táplálékforrásukkal, a növényekkel szembeni fegyverkezési versenyben. Egyelőre nem tudni, milyen hosszú távú következménye lesz a rovarok fokozottabb falánkságának, vélik a szakértők.

Hasonló eredményre jutottak korábbi vizsgálatok is. Lehetséges, hogy a rovarok táplálkozása intenzívebbé vált, vagy a rovarpopulációk növekedtek, de az urbanizáció is módosíthatta a biodiverzitást a vizsgált erdőkben. A rovarok életciklusát és táplálkozási szokásait befolyásoló és élőhelyeiket a sarkvidék felé toló gyorsan melegedő éghajlat, valamint az invazív fajok betelepülése szintén fontos szerepet tölt be a növényevő viselkedés fokozódásában.

A tanulmány a PNAS című tudományos folyóiratban jelent meg.