Különleges leletek kerültek elő a József főhercegi palota újjáépítése során

A Nemzeti Hauszmann Program keretén belül az eredti állapotába építik vissza az egykori főhercegi palotát

Több különleges lelet, köztük egy majdnem egészben megmaradt török kori rézkancsó, Mátyás király ezüstdénárja, valamint értékes kerámia- és üveganyagok kerültek elő a régészeti feltárás során a budavári Szent György téren újjászülető József főhercegi palota építésekor - tájékoztatta a Várkapitányság csütörtökön az MTI-t.

A Kádár-korszakban nem restaurálták, hanem felrobbantották a főhercegi palotát

A közlemény szerint a régészek fellelték azt a lejárót is, amely egy természetes sziklabarlangból kialakított pincébe vezetett. A helyiséget feltehetően a középkorban használták, majd a török korban megszüntették és betöltötték. A közleményben emlékezettek arra, hogy a Nemzeti Hauszmann Program keretében 2021-ben kezdődött az egykori József főhercegi palota visszaépítése.

József Ágost főherceg és felesége, Auguszta főhercegné fiatalkori fotója Forrás: Wikimedia Commons/K.K. Hofatelier Adéle, Wie

A historizáló stílusú építmény a Budavári Palotanegyed épületeihez hasonlóan megsérült a második világháborúban, de felújítás helyett ideológiai okokból 1968-ban felrobbantották és romjait a földdel tették egyenlővé. Az újjáépítés megkezdése előtt az ilyenkor szokásos eljárásnak megfelelően régészeti feltárással indultak a munkálatok. Az egykori főhercegi palota középkori telkek helyén épült, és bár felmenő falai nem maradtak meg, a pinceszint egyik fala alatt lejárót találtak a szakemberek.

Krisztinaváros József Főherceg palotájától nézve. A kép jobb oldalán az Attila úti Petőfi Sándor Gimnázium épülete. Forrás: Fortepan, Tuba Zoltán - Origo

A természetes sziklabarlangból kialakított pincébe vezető lejáratot feltehetően a középkorban használták, majd a török korban megszüntették és betöltötték törmelékekkel, feleslegessé vált használati tárgyakkal. Ebből a helyiségből került felszínre egy igen gazdag és különleges leletanyag.

Élőben is megtekinthetőek lesznek a feltárt leletek

A ritkaságok közé tartozik egy majdnem egészben megmaradt, csapott oldalú török kori rézkancsó, amelyből egykor kávét fogyasztottak, illetve egy hasonló darabhoz tartozó rézfedő. Nagy mennyiségben találtak a szakemberek a csőrében gyűrűt tartó hollóval díszített érmeket,

ezek Mátyás király pénzreformjából származó ezüstdénárok.

Hunyadi Mátyás ezüstdénárja Forrás: Pinterest

Az érem másik oldalán Szűz Mária és a gyermek Jézus látható, körülötte "Patrona Hungariae" felirattal. Az úgynevezett Madonnás éremkép egészen 1939-ig meghatározó volt a magyar éremkibocsátásban. A közlemény szerint a gazdag kerámiaanyagból (talpastálak, egész kiöntőcsöves korsók, fajansz és porcelán csészék) említésre méltó egy szintén egyben fellelt, kívül-belül mázas kerámiakorsó, amelyből feltehetően vizezett bort ittak. Zöld színe a korban használt ólommázra utal, ez biztosította, hogy a folyadék ne szivárogjon át a cserépedény falán.

Buda 1686-os ostroma Frans Geffels egykorú festményén Forrás: Wikimedia Commons

A Nemzeti Hauszmann Program keretén belül az eredti állapotába építik vissza az egykori főhercegi palotát Forrás: Magyar Építők

Egy törökkori üvegkarperec töredékét is megtalálták a régészek,

ami az üveg sérülékenysége miatt szintén kiemelten jelentős felfedezésnek számít, hiszen ritka az ilyen nagy darabban fellelt ékszer. A leletanyagban azonosítottak egy táblajátékhoz tartozó, állati csontból készített kelléket is, amelyet kifúrtak és ólommal öntöttek ki - ezt feltehetően dobókockaként vagy figuraként használták. A Várkapitányság megbízásából a feltárást a Budapesti Történeti Múzeum régészei végezték.

Folyik a József főhercegi palota rekonstrukciója Forrás: Magyar Építők

A leletanyag legfontosabb elemeit az érdeklődők élőben is megtekinthetik a Középpontban a középkor című kiállításon, amely december elején nyílik meg a Budavári Palotában lévő Budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeumban - közölte a Várkapitányság.

(Forrás: MTI)