Legkevesebb 177 ősi kőszobor rongálódott meg a Húsvét-szigeten október elején pusztító futótűzben - közölte az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), amelynek szakértői csoportja tényfeltáró látogatást tett a Chiléhez tartozó polinéziai szigeten október 17. és 21. között.

A küldöttség - az UNESCO chilei regionális irodáját vezető Claudia Uribével az élén - a terepen mérte fel, hogy milyen sürgős segítségre van szükség a szervezettől a tűz okozta károk teljes felbecsülésére. Az iroda keddi santiagói közleménye szerint főleg azt vizsgálták, milyen diagnosztikai segítséget tudna nyújtani az UNESCO a károk felméréséhez, és milyen intézkedésekre van szükség a helyreállításhoz és a jövőbeni védelemhez.

A 240 hektáron pusztító tűz jelentős károkat okozott a növényzetben és az UNESCO világörökségi listáján szereplő titokzatos monolitokban, amelyeknek világhírét köszönheti a Csendes-óceánban, Chile partjaitól 3500 kilométerre fekvő sziget.

A Húsvét-szigeten csaknem 1000, a helyiek által moainak nevezett monolit található. A nagy fejjel rendelkező kőszobrok átlagosan körülbelül négy méter magasak, egy polinéz törzs faragta őket több mint ötszáz évvel ezelőtt. A legnagyobb szobor tíz méter magas és 74 tonna. A figurákat köralakban helyezték el a szigeten, tekintetük a szárazföld felé irányul.

Forrás: AFP/-

A kőszobroknak otthont adó nemzeti park vezetője közvetlenül a tűzvész után azt mondta, hogy helyrehozhatatlan károkat okoztak a lángok, amelyeket állítólag szándékosan gyújtottak a világörökségi listán szereplő Rano Raraku vulkán környékén.

A 163,6 négyzetkilométeres, 7750 lakosú Húsvét-sziget fő bevételi forrása a turizmus. A szigeten alig néhány hónapja oldották fel a koronavírus-világjárvány miatti lezárásokat.

(MTI/Hszinhua)