Dr. Andreas Nerlich, a München-Bogenhausen Akadémiai Klinika munkatársa által vezetett kutatók egy mumifikálódott, 17. századi gyermek „virtuális boncolását" végezték a legmodernebb tudományos és történelmi feljegyzések felhasználásával. Eredményeik új megvilágításba helyezték a reneszánsz gyerekkort.

Rekonstruálták az életét

A gyermeket egy arisztokrata osztrák családi kriptában találták meg, ahol a körülmények lehetővé tették a természetes mumifikációt, megőrizték a lágyszöveteket, amelyek kritikus információkat rejtettek az elhunyt életéről és haláláról. A holttestet az ott örök nyugalomra helyezett család többi tagjának fenntartott fémkoporsók helyett egy jelöletlen fakoporsóban temették el.A csapat virtuális boncolást és radiokarbontesztet hajtott végre, valamint megvizsgálta a családi feljegyzéseket és a temetéssel kapcsolatos legfontosabb anyagokat, hogy megpróbálja megérteni, ki volt a gyermek, és hogyan nézhetett ki rövid élete.

A gyermek csontjai furcsán deformálódtakForrás: Frontiers

Ez csak egyetlen eset, de mivel tudjuk, hogy a korai csecsemőhalálozási arány általában nagyon magas volt abban az időben, megfigyeléseink jelentős hatással lehetnek a csecsemők teljes életének rekonstrukciójára, még a magasabb társadalmi osztályokban is – mondta Nerlich a most publikált cikk vezető szerzője a HeritageDaily online tudományos portának.

A Frontiers in Medicine tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a virtuális boncolást CT-vizsgálattal végezték. Nerlich és csapata megmérték a csontok hosszát, és megvizsgálták a fogkitörést és a hosszú csontok kialakulását. Megállapították, hogy a gyermek körülbelül egy éves volt, amikor meghalt. A lágyszövetből kiderült, hogy a gyerek fiú és korához képest túlsúlyos lehetett.

Számos problémával küzdött

A gyermek bordái a rózsafüzérnek nevezett mintázat szerint torzultak, ami általában súlyos angolkór vagy skorbut esetén fordul elő. És bár kapott elég táplálékot ahhoz, hogy hízzon, de mindig alultáplált maradt. Noha a csontok tipikus meghajlása az angolkórnál nem volt megfigyelhető, ennek az lehetett a tudósok szerint az oka, hogy a gyerek nem tudott járni vagy kúszni.A virtuális boncolás során kiderült, hogy tüdőgyulladásra jellemző tünetei vannak. Az angolkóros gyerekek ráadásul érzékenyebbek erre a betegségre, így a kapcsolódó táplálkozási hiány akár a korai halálához is hozzájárulhatott.
Az elhízás és a súlyos vitaminhiány kombinációja csak az általában véve „jó" tápláltsági állapottal, valamint a napfény szinte teljes hiányával magyarázható – mutatott rá Nerlich. – Újra kell gondolnunk a korábbi népesség arisztokrata csecsemőinek életkörülményeit.

A gyermek bordái a rózsafüzérnek nevezett mintázat szerint torzultakForrás: Andreas/Frontiers

Noha a csapata megállapította a halál valószínű okát, a gyermek személyazonosságának kérdése továbbra is fennáll. A koponya deformációja arra utalt, hogy egyszerű fakoporsója nem volt elég nagy a gyerek számára. Ruházatának szakorvosi vizsgálata azonban kimutatta, hogy drága selyemből készült: egy hosszú, csuklyás kabátban helyezték örök nyugalomra.

Egy kriptába került, amelyet kizárólag Starhemberg nagyhatalmú grófjainak tartottak fenn; ez azt jelenti, hogy a gyermek nagy valószínűséggel Starhemberg grófjának elsőszülött fia volt.

Egy bőrminta szénizotópos kormeghatározása szerint Krisztus után 1550 és 1635 között temették el. Ő volt az egyetlen csecsemő, aki ide került. Szakemberek szerint a selyemkabátos kisfiú Reichard Wilhelm lehetett.