Rejtélyes, több ezer éves sziklafaragványokat tártak fel

Ninive
A régészek 2700 éves bonyolult sziklafaragványokat tártak fel
Vágólapra másolva!
A Pennsylvaniai Egyetem régészeiből álló csapat bonyolult sziklafaragványokat tárt fel Ninive ősi városában. A település Felső-Mezopotámia ősi asszír városa volt a mai Észak-Irak területén. A Tigris folyó keleti partján épült, és több évtizeden át a Neo-Asszír Birodalom fővárosaként és legnagyobb városaként, valamint a világ legnagyobb városaként emlegették.
Vágólapra másolva!

Napjainkban Ninive helyét két nagy halom, Tell Kuyunjiq és Tell Nabī Yūnus „Jónás próféta" jelzi, amelyeket egy hatalmas kő- és iszaptégla fal vesz körül, amely körülbelül időszámításunk előtt 700-ból származik.

Az 2010-ben megjelent Saving Our Shing Heritage, Global Heritage Fund (magyarul Eltűnő örökségünk megmentése) című jelentés a helyrehozhatatlan pusztulás és veszteség „küszöbén álló"-nak nevezte Ninivét.

A kutatók ennek elsődleges okaként a hatóságok elégtelen gazdálkodására, a fejlesztési nyomásra és a kifosztásra hivatkoztak.

A város további károkat szenvedett az úgynevezett Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) fegyveresei miatt is, akik a Moszuli Múzeum több tárgya és szobra megsemmisítése mellett lerombolták az ókori város Mashki-kapuját. Utóbbit az 1970-es években építtette újjá az iraki Állami Régiségek és Örökségvédelmi Hivatal Ninivei Felügyelőség.

A régészek 2700 éves bonyolult sziklafaragványokat tártak fel Forrás: Penn Museum

A Pennsylvaniai Egyetem Régészeti és Antropológiai Múzeumának kutatói egy iraki csapattal együttműködve dolgoztak a Mashki-kapu rekonstrukcióján.

A helyreállítási projekt során hét márvány domborművet találtak, amelyek finoman kivágott háborús jeleneteket, hegyeket, szőlőtőkéket és pálmafákat ábrázoltak.

Ezek a Ninivét időszámításunk előtt 705 és 681 között uraló asszír király, Szanherib király uralkodása idejéből származnak. A katonai hadjáratairól ismert uralkodó 18 hasonló kaput építtetett a város körül, ám a Mashki-kapu, a „vizes helyek kapuja" kiemelten fontosnak bizonyult a Tigrishez való közvetlen hozzáférés miatt.

– mondta Christopher Woods, a Penn Museum Williams igazgatója és a Penn's School of Arts and Science avaloni bölcsészprofesszora a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Nagyon örülünk ennek a hihetetlenül ritka és történelmi leletnek, aminek fontos szerep juthat a folyamatos megőrzésben.