November elején rendkívüli, rózsaszínben játszó sarki fények villantak fel Norvégia éjszakai égboltján. Egy különösen erős napkitörés részecskefelhője november harmadikán érte el a Földet és mélyen behatolt az atmoszféra legfelső rétegébe, a magnetoszférába. A Napból érkezett nagy energiájú töltött részecskék ez alkalommal különösen intenzív és szokatlan sarki fény jelenséget produkáltak.

Túlvilági fények villantak fel Tromsø felett

Az extrém ritka és lenyűgözően intenzív fényjátékot a norvégiai Tromsø közelében Markus Varik, egy sarkifény-néző túrákra szakosodott túravezető fedezte fel, november 3-án, helyi idő szerint este 18 órakor.

A rendkívüli élénk pink színben pompázó égi jelenség mintegy két percig volt megfigyelhető, amelyről

Varik több felvételt is készített.

Tromso közelében november 3-án lefotózott extrém ritka rózsaszín sarki fényForrás: Markus Varik/Greenlander/Live Science

„Ez volt az általam valaha látott legerősebb rózsaszín sarki fény jelenség, amit tízéves túravezetői pályafutásom alatt tapasztaltam" – mondta el Markus Varik a Live Science tudományos ismeretterjesztő portálnak. „ Megdöbbentő élmény volt" - fűzte hozzá a sarkifény-néző túrákat vezető Varik.

Rendkívüli látványt okozott a november harmadikán a Földet elért napvihar Norvégia felettForrás: Markus varik/Spaceweather.com

A Spaceweather.com szerint a rózsaszín „aurora borealis" azt követően jelent meg Tromsø felett a késő esti égbolton, hogy egy G1-es osztályba sorolt napkitörés részecskefelhője betört a magnetoszférába.

A napkitörésekről készült egyik leglátványosabb kép. Egy ilyen esemény"rendesen összerázza" a Föld mágneses mezejét és súlyos károkat okoz a földi transzformátorokban, kommunikációs és energiaelosztó rendszerekbenForrás: NASA

A rózsaszínben pompázó sarki fény olyan erős olt, hogy percekig bíbor fénnyel világította meg a sötétségbe burkolózó vidéket.

Így keletkezik a sarki fény

Sarki fény akkor keletkezik, amikor a Napból áramló töltött részecskék, a napszél, egy-egy napkitörés alkalmával elérik a Földet. A Föld olvadt fémekből álló forró magja a dinamóhatás elve szerint hozza létre azt a bolygónkat körbevevő mágneses erőteret, ami kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a világűr mélyéről érkező kozmikus sugárzás, valamint a Nap részecskesugárzásának legjelentősebb része ne érhesse el a Föld felszínét.

A napszél a Napból felszabaduló töltött részecskék állandó áramlása és amikor ezek a szélrohamok ütköznek a Föld magnetoszférájával, űridőjárást okozhatnak. Az űridőjárás – mint például a napszél – tönkreteheti a műholdakat, amelyekre nap mint nap támaszkodunk szolgáltatásaink során mint például a globális kommunikáció vagy a villamosenergia-hálózat kezelése.Forrás: https://www.science.org/content/article/earth-s-magnetic-field-helped-life-evolve

Mivel a az északi és a éli pólusok vidékén a mágneses pajzs jóval gyengébb,

ez lehetővé teszi, hogy a részecskesugárzás itt egészen 300-100 kilométeres mélységig behatoljon a külső atmoszférába.

Ahogy a nagy energiájú töltött részecskék behatolnak a felső légkörbe túlhevítik a gázmolekulákat, amelyek ennek hatására felizzanak, és élénk fényjelenséget okoznak.

Kísérteties kék szalag lebegett Svédország késő esti égboltján

A felvillanó sarki fények döntő többsége zöld színárnyalatú, mivel az atmoszférának abban a rétegében, ameddig a napszél részecskéi lejutnak, az oxigén a legnagyobb arányban előforduló gáz, és az oxigénatomok a gerjesztés hatására zöld fényt bocsátanak ki.

A sarkifény-jelenségek túlnyomó többsége zöld színárnyalatúForrás: Pinterest

A Spaceweather.com szerint azonban a legutóbbi november eleji napvihar során a Föld magnetoszférájának „megrepedése" lehetővé tette, hogy a napszél 100 kilométeres magasság alá hatoljon, ahol viszont már a nitrogén a legnagyobb mennyiségben előforduló gáz. A ritka pink színt így a nitrogénatomok gerjesztődése okozta.

Sarki fényForrás: Pixnio

A magnetoszférában keletkezett lyuk körülbelül 6 órával a kinyílása után bezárult. Ezalatt egy furcsa kék fényszalag is megjelent a Svédország felett, amely körülbelül 30 percig mozdulatlanul „lógott" az égen - írja a Spaceweather.com