Száztíz éve, 1912. november 20-án született Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár elsőszülött fia, az egységes Európa szószólója, a Páneurópai Unió alapítója.

Keresztapja I. Ferenc József volt

Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörökösének hivatalos neve Franz Josef Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lothringen volt, Németországban Otto von Habsburg, Ausztriában Otto Habsburg-Lothringen néven szerepelt, mert az osztrák alkotmány tiltja a nemesi címek használatát.
A Habsburg-család alsó-ausztriai Reichenau an der Raxban épült kastélyában jött a világra az 1916-ban trónra lépett Boldog IV. Károly magyar király (osztrák császárként I. Károly) és Zita Bourbon-pármai hercegnő legidősebb gyermekeként, 1912. november 20-án.

A gyermek trónörökös, Ottó, Ferenc József császárralForrás: Unofficial Royality

Keresztapja I. Ferenc József Magyarország 1867-ben megkoronázott apostoli királya, keresztanyja pedig az anyai nagyanyja, Mária Antónia portugál infánsnő volt.

Az Osztrák-Magyar Monarchia számára vesztes első világháború végén, 1918 novemberében édesapja, Károly Ausztriában, majd Magyarországon is lemondott uralkodói jogairól.

Miután 1921-ben kétszer is sikertelenül kísérelte meg a visszatérést a magyar trónra, családjával a Portugáliához tartozó, az Atlanti-óceánban fekvő Madeira-szigetére száműzték. Itt is halt meg a következő évben, 1922-ben.

Több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából

Ottó édesanyja férje halála után nyolc gyermekével hosszas hányattatás után a spanyolországi Lequeitióban telepedett le. Itt a fiatal Ottónak – akit anyja az első pillanattól kezdve trónörökösnek nevelt – magyar tanítói is voltak, így

nemcsak a magyar nyelvet sajátította el, hanem a kultúrát is megismerte.

A család 1929-ben Belgiumba költözött, Ottó a leuveni katolikus egyetemen állam- és társadalomtudományokat hallgatott, ahol 1935-ben kitüntetéssel doktorált, megszerezve a politika és társadalomtudományok doktora címet. A nácizmust nyíltan ellenezte, tiltakozott az Anschluss (Ausztria a náci Harmadik Birodalomhoz csatolása) ellen, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából, a II. világháború idején az Egyesült Államokban is élt.

Habsburg Ottó volt a páneurópai mozgalom egyik legaktívabb képviselőjeForrás: habsburger.net

1951-ben Franciaországban kötött házasságot Regina szász-meiningeni hercegnővel, a házaspár Németországban, a bajorországi Pöckingben telepedett le, öt lányuk és két fiuk született, Ottó 1978-ban német állampolgárságot kapott.
Habsburg Ottó 1961-ben mondott le osztrák trónigényéről és ezzel vállalta azt is, hogy nem folytat Ausztriában politikai tevékenységet.Ezt hosszú közjogi vita követte, így a Habsburg-Lotaringiai-dinasztia feje csak 1966-ban utazhatott ismét szülőhazájába.

Magyarországon először magánemberként járt 1987-ben és 1988-ban, majd a következő évben mint európai parlamenti képviselő tett hivatalos látogatást. Habsburg Ottó a rendszerváltás után, 1990-ben magyar, majd horvát állampolgárságot is kapott.

A Páneurópai Unió elnökének választották

Habsburg Ottó kifogástalan européer volt, lelkes szószólója az egységes Európa gondolatának, támogatta a közép-európai államok európai integrációs törekvéseit, sokat tett az Európai Unióhoz való csatlakozásukért.

Azt az európai eszményt képviselte, amely az európai nemzetek sokféleségén és a keresztény civilizációs értékeken alapul.

1973-tól harmincegy éven keresztül volt elnöke a Páneurópai Uniónak, majd a szervezet tiszteletbeli elnöke lett. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek, 1989-ben a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának elnöke lett. 1989-ben egyik szervezője és védnöke volt a magyar-osztrák határon rendezett „páneurópai pikniknek", amelyen az ez alkalomból kis időre megnyitott határszakaszon mintegy hétszáz keletnémet menekült jutott át Ausztriába.

A második Quebec-i konferencián az amerikai elnök közvetítő szerepre kérte fel Habsburg Ottó főherceget.Forrás: ottovonhabsburg.com

A magyarul is kiválóan beszélő Habsburg Ottót Magyarországon hatvan település választotta díszpolgárává. Több mint tíz egyetem, köztük a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem díszdoktora volt, harmincnál is több művét adták ki, többségét német nyelven. Egészen haláláig aktív volt, még kilencvenedik életévén túl is évente több mint száz órát töltött repülőgépen, utazásai csaknem mindig a munkával voltak kapcsolatosak.
Olyan családból származom, amely már hatszáz éve van a politikában. Már a génjeink is olyannyira átalakultak, hogy az embernek egyszerűen politikussá kell válnia. Számomra a politika mindenekelőtt felelősséget jelentett" – vallotta Habsburg Ottó.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 1999-ben magkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét, 2005-ben Bajorországban IV. Károly Európa-éremmel tüntették ki az 1989-es határnyitásban játszott szerepéért.

Szoros kapcsolata volt Magyarországgal

Felesége 2010-ben bekövetkezett halála után nem jelent meg többé a nyilvánosság előtt, pöckingi otthonában hunyt el 2011. július 4-én. Földi maradványait Bécsben a császári kriptában helyezték örök nyugalomra, és

a Habsburg családi hagyományoknak megfelelően szívét a testtől külön, saját kérésére a Pannonhalmi Főapátságban helyezték el.

Habsburg Ottó gyermekei és unokái a világ számos pontján élnek, 2007 óta idősebbik fia, Karl Habsburg a Habsburg-Lotharingiai-dinasztia feje, másik fia, Habsburg György magyar állampolgár, a Magyar Vöröskereszt volt elnöke, 2021 óta Magyarország párizsi nagykövete.

Habsburg OttóForrás: AFP/Sascha Schuermann


Habsburg Ottónak szoros kapcsolata volt Magyarországgal, „Testben osztrák, de lélekben magyar vagyok" – mondta. Hagyatéka családja tulajdonában van, de 2016 óta a magyar parlament által létrehozott budapesti alapítvány kezeli. Ennek célja a szellemi és tárgyi örökség megóvása, egységes gyűjteménnyé rendezése, feldolgozása és kutathatóságának biztosítása. Idén rendezvénysorozattal emlékeznek meg születésének 110. évfordulójáról itthon és külföldön.

(MTVA Sajtóarchívum, Origó)