Az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA kutatócsoportja szerint azért nem találkoztunk még földönkívüli civilizációk nyomaival az univerzumban, mert minél magasabban fejlett egy technikai civilizáció, annál inkább hajlamossá válik saját maga elpusztítására. A kutatócsoport prognózisa meglehetősen borúlátó, mert szerintük magát az emberi fajt is ez a veszély fenyegeti. Ha viszont egy idegen civilizáció képes a technikai fejlettség magas fokán is túlélni, akkor jó eséllyel összetűzésbe kerül egy másik civilizációval, amelyet leigáz. Vagyis, ha idegenek érkeznek a Földre, akkor azt aligha békés szándékkal teszi. Kérdés, ez mikor lesz.

Túl rövid ideig léteznek a kapcsolatfelvételhez – a NASA kutatói szerint

Az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA ( National Aeronautics and Space Administration ) passadenai Sugárhajtási Laboratóriumának (Jet Propulsion Laboratory, JPL) kutatócsoportja „A nagy szűrő elkerülése: A Földön kívüli élet és az emberiség jövője" címen közzétett tanulmányában arra a konklúzióra jutott, hogy az intelligens társadalmak fokozottan hajlamosak saját maguk megsemmisítésére.

A NASA-JPL kutatócsoportja szerint már halott, nem létező civilizációkat keresünkForrás: Wayne England

A jelentés, amelyet a NASA- JPL kutatói, Jonathan Jiang, Philip Rosen, Kelly Lu, Kristen Fahy és Piotr Obacz jegyeznek, egy már korábban, 1998-ban megfogalmazott elmélet, az úgynevezett nagy szűrő teória alapján azt állítja, hogy a magasan fejlett technikai civilizációk túl rövid ideig léteznek ahhoz, hogy kapcsolatba lépjenek más hasonló galaktikus civilizációkkal. „Azt feltételezzük, hogy egzisztenciális katasztrófa várhat ránk is, ahogy társadalmunk egyre mélyebben fedezi fel a világűrt" – áll többek között a jelentésben.

A Tejútrendszeren kívül több száz milliárd galaxis található az általunk ismert univerzumbanForrás: NASA/JPL-Caltech

A kutatócsoport szerint az univerzum történetében már eddig is számtalan magasan fejlett technikai civilizáció létezett,

de ezek még azt megelőzően mind kihaltak,

hogy kísérletet tehettek volna más, hozzájuk hasonló civilizációkkal való kapcsolatfelvételre. A kutatók szerint ez a veszély fenyegeti az emberiséget is, elsősorban olyan okok miatt, mint a nukleáris világháború, a mesterséges intelligencia, a genetikailag manipulált kórokozók, illetve a világjárványok, vagy a földi erőforrások felélése.

A  jelentés potenciális veszélyforrásként tekint a mesterséges intelligenciára isForrás: pexels.com

Az önpusztító folyamatokon kívül esetleges jelleggel ugyan, de olyan külső kozmikus fenyegetés potenciális veszélye is fennáll, mint például egy nagyobb tömegű aszteroida becsapódásának a kockázata.

Potenciális veszélyt jelent az emberiségre egy nagyobb aszteroida becsapódása isForrás: MDR

A jelentés a galaktikus technikai civilizációk „öngyilkosságra való hajlamának" tudja be, hogy mindeddig nem sikerült egyetlen földönkívüli civilizáció nyomára sem akadnunk.

Ha rengeteg technikai civilizáció létezik, miért nincsen semmilyen bizonyíték a létezésükre?

A földönkívüli élet lehetősége már régebb óta foglalkoztatja a csillagászokat. Az optikai és a rádiócsillagászat, valamint a modern kozmológia fejlődésével egyre jobban kitágultak az ismert univerzum határai. Ismeretelméleti alapon éppen ezért nehezen elképzelhető, hogy az egyenként több száz milliárd csillagból álló, és szintén sok százmilliárdnyi galaxis közül egyedül csak a Tejútrendszer Orion ágában megbúvó Naprendszer Föld nevű bolygóján jöhetett volna létre a magasan fejlett élet az univerzumban.

A nyári égbolton látható Tejút a galaxis középpontja irányában lévő csillagsűrűsödésForrás: Curtin News/Curtin University

A földön kívüli civilizációk matematikai valószínűségén alapuló rendkívül nagy száma,

és a létükre vonatkozó tudományos bizonyítékok aggasztó hiánya

közötti ellentmondásra elsőként a világhírű Nobel-díjas elméleti fizikus, Enrico Fermi hívta fel a figyelmet 1950-ben.

A világegyetem nagyságának és korának figyelembe vételével arra a következtetésre juthatunk, hogy a Földön kívül is létezniük kell technikailag fejlett civilizációknak. Mivel azonban ezt a következtetést bizonyítékokkal eddig nem sikerült alátámasztani, úgy tűnik, ellentmondásba ütközünk"

-fogalmazta meg a róla elnevezett paradoxon lényegét Fermi.

Enrico Fermi, olasz-amerikai Nobel-díjas elméleti fizikus alkotta meg a róla elnevezett paradoxontForrás: WIKIMEDIA COMMONS/DEPARTMENT OF ENERGY. OFFICE OF PUBLIC AFFAIRS

Fermi gondolatmenetében ennél azonban többet is állított. A híres tudós szerint ha adottnak vesszük egy technikai civilizáció képességét arra, hogy megoldja a véges környezeti erőforrások problematikáját, valamint a hajlamosságát újabb életterek kolonizálására, akkor ez várhatóan először a saját, majd később a környező bolygórendszereket fogja kolonizálni. A földihez hasonló életre alkalmas világok rendkívül nagy száma alapján nemcsak az idegen civilizációk számossága, hanem az ilyen civilizációk megtelepedése és szétterjedése is várható lenne a Galaxis jelentős szegmensében.

Egy szupercivilizáció épülő megastruktúrájának művészi fantáziarajzaForrás: YouTube

Ezt a matematikai valószínűségen alapuló következtetést azonban mindeddig semmilyen bizonyítékkal sem sikerült alátámasztani,

ezért feltehető, hogy az intelligens élet mégis vagy rendkívül ritka az univerzumban,

vagy pedig az intelligens fajok általános viselkedéséről alkotott feltevéseink tévesek, és ezért nem tudunk kapcsolatba lépni velük- véli a Fermi-paradoxon.

Válasz a Fermi-paradoxonra: a „Nagy Szűrő" és a „sötét erdő", az igazi csillagok háborúja

Robin Hanson,a George Mason Egyetem professzora 1998–ban a Fermi-paradoxon megválaszolására dolgozta ki a nagy szűrő elméletet. A nagy szűrő Hanson interpretációjában

egy olyan több elemből felállított valószínűségi korlát,

ami szerzője szerint megmagyarázhatja a megválaszolatlan kérdést, vagyis, hogy miért nem bukkanhatunk idegen technikai civilizációk nyomára a kozmoszban.

Az emberiség régi vágya, hogy idegen civilizáció nyomára bukkanjon. A fantázia birodalmában az idegenek hol jóságos, hol pedig halálos veszélyt jelentő lényekként jelennek meg, mint például Ridley Scott ikonikus az Alien című filmjében (A fotó az Alien című mozifilm egyik képkockája)Forrás: Wikimedia Commons/Source

Mason hipotézise szerint már önmagában az élet kialakulásának a lehetősége is egyfajta nagy szűrőnek számít. Noha az élet az univerzum számos pontján megjelenhet, de az esetek jelentős részében nem lépi túl a kezdetleges létformák szintjét,

és még azt megelőzően eltűnik, hogy magasabb rendűvé fejlődhetne.

Csak kivételes esetben jöhetnek létre azok a magasan fejlett civilizációk, amelyek képesek a környezetük átalakítására, vagy esetleg űrutazó fajjá válva, kozmikus térségek kolonizálására. Ám de minél magasabban fejlettebb egy idegen civilizáció, annál sérülékenyebbé válik, illetve hajlamosabb lesz önmaga elpusztítására.

A legfejlettebb technikai civilizációk kolonizálhatják kozmikus környezetüket, és kiirthatják a náluk gyengébb civilizációkatForrás: FLICKR/ BAGO GAMES

Mason szerint ez az a kritikus szint, amit jószerével egyetlen civilizáció sem képes átlépni,

mert még azt megelőzően elpusztítja önmagát, hogy más fejlett civilizációkkal lépne kapcsolatba. Ráadásul egy, a Nagy Szűró elmélethez kapcsolódó másik teória, Cixin Liu 2018-ban publikált „sötét erdő" elmélete szerint a legmagasabban fejlett idegen technikai civilizációk terjeszkedésük közben összeütközésbe kerülhetnek más civilizációkkal is, amelyeket ha gyengébbnek tartanak maguknál, egyszerűen kiirtanak.

Forrás: Science Photo Library

A NASA-JPL kutatócsoportja hasonló következtetésre jutott a most novemberben publikált jelentésében, vagyis szerintük a fejlett technikai civilizációk – benne az emberiség is – hajlamosak önmaguk felszámolására. „A Nagy Szűrő képes felszámolni az általunk ismert életet, különösen azért, mert fejlődésünk üteme közvetlenül korrelál bukásunk súlyosságával" – hangsúlyozzák jelentésükben a NASA tudósai, akik úgy vélik, hogy halott civilizációk után kutatunk a világegyetem mélységeiben.