Négyszáznyolcvan éve, 1542. december 8-án született a tragikus sorsú Stuart Mária skót királynő, a világtörténelem egyik legismertebb nőalakja. A gyermektelen I. (Tudor) Erzsébetnek nem volt örököse és Mária lehetséges utódjának számított. Erzsébet tartott attól, hogy az angol katolikusok összeesküvést szőnek ellene, hogy rokonát segítsék az angol trónra, ezért több mint 18 évig házi őrizetben tartotta Máriát.

Az ötéves Máriát francia földre kellett menekíteni

A skót királyok linlithgow-i palotájában látta meg a napvilágot V. Jakab és a francia Lotharingiai Mária gyermekeként. Apja néhány nappal később kolerában meghalt, ezért nyomban királynőnek nyilvánították, hogy elejét vegyék VIII. Henrik angol király hódító törekvésének. Az angol és skót korona egyesítésére áhítozó Henrik mégis megpróbált házassági szerződést kierőszakolni ötéves fia, a későbbi VI. Eduárd és a csecsemő Mária között.

VIII. Henrik angol király,A Tudor-ház tagja, VII. Henrik angol király fiaForrás: en.wikimedia.org

A skót parlament erre nem volt hajlandó, és a franciákhoz fordult segítségért, a szövetség megpecsételéseként II. Henrik francia király fiának ígérték Mária kezét. Az angolok háborút indítottak és 1547-ben legyőzték a skótokat, akiknek sikerült az ötéves Máriát francia földre menekíteniük. Mária pompában töltötte fiatal éveit a francia udvarban, egyedül anyósa, Medici Katalin tetszését nem sikerült elnyernie. A bronzvörös hajú, hat nyelven beszélő Mária kitűnt a vadászatban és a táncban, a költészet és zene iránti fogékonyságával,

a korban szokatlanul magas, 180 centiméteres termetével az udvarhölgyek közül is. 1558-ban férjhez adták a dauphinhez (a francia trónörökös herceghez), akit a következő évben II. Ferenc néven királlyá koronáztak, így Mária francia királyné lett.

Kénytelen volt visszatérni Skóciába

Az angol trónon ekkor már I. Erzsébet ült, akit a katolikusok Angliában és Európában is törvénytelen uralkodónak tekintettek, mert érvénytelennek tartották apja, VIII. Henrik válását első feleségétől, ezáltal pedig házasságát is Erzsébet anyjával, Boleyn Annával. Stuart Mária sem ismerte el protestáns unokahúgát (nagyanyja, Tudor Mária VIII. Henrik nővére volt) királynőnek, és benyújtotta igényét az angol trónra, egyben felvette az Anglia királynője címet. Ennél többet nem tehetett: férje, Ferenc 1560-ban meghalt, a régensként kormányzó Medici Katalin pedig kiegyezett az angolokkal.

I. Erzsébet angol királynő unokatestvére és legfőbb politikai ellenfele, aki ezért jogtalanul 19 évig fogságban tartotta a menedékkérő Máriát, végül lefejeztette őtForrás: Wikimedia Commons

Mária kénytelen volt visszatérni Skóciába. Az állandóan lázongó protestáns rendek gyanakvással tekintettek 18 éves, katolikus királynőjükre, s amikor 1565-ben távoli unokatestvéréhez, a jóképű Darnley lordjához ment feleségül, a zűrzavaros skót politika szinte minden szereplőjét maga ellen fordította. A házasság ráadásul boldogtalannak bizonyult, hiába született belőle egy fiú, a későbbi angol és skót király, Jakab. A kicsapongó, hatalomvágyó Darnley összeesküvést szőtt Mária ellen, akinek titkárát a terhes asszony előtt gyilkolták meg.

A királynő gondjai végül úgy oldódtak meg, hogy közeli barátja és suttogott szeretője, Lord Bothwell 1567 februárjában eltette láb alól a kényelmetlenné vált férjet. Mária nemhogy megbüntette volna, hanem három hónappal később férjhez ment hozzá – talán betegsége, elkeseredettsége, bizonytalansága miatt.

Mária fogságból fogságba került

Az általános felháborodást keltő házasságot sem a katolikus, sem a protestáns egyház nem ismerte el, lázadás tört ki, Mária csapatai pedig nem voltak hajlandóak megütközni a felkelőkkel. A királynő kénytelen volt megadni magát, és lemondani 13 hónapos fia javára, ezután egy távoli szigeten bebörtönözték. 1568-ban sikerült megszöknie és kis sereget toboroznia, de vereséget szenvedett.

I. Erzsébet koronázási portréja 1558-bólForrás: Wikimedia Commons/The National Portrait Gallery History of the Kings and Queens of England by David Williamson

Más választása nem lévén, Angliába menekült, ahol csak fogságból fogságba került. I. Erzsébet nem tudta és nem is akarta unokahúgát visszasegíteni trónjára, mert nem akart háborúzni Skóciával, de külföldre sem engedhette, nehogy a franciák hatalmi játszmáinak részese legyen és szabadon sem bocsáthatta, attól tartva, hogy akkor az angol katolikusok élére állhat.
Stuart Mária két évtizedig élt tisztes rabságban, ezalatt szépsége elfogyott, egészsége megromlott, vigaszt csak Istenbe vetett hitében, a hímzésben és kedvenc háziállataiban talált. Szabadulása érdekében kérvényekkel és levelekkel bombázta Erzsébetet, de választ nem kapott. Személye körül több összeesküvést is szőttek az angol katolikusok, ő ezek nagy részéről nem tudott és részesük sem volt.

Mária személye megosztotta a kortársakat

1586-ban azonban a Babington-összeesküvés vezetőjének egyik rejtjelezett levele eljutott hozzá, s ő válaszában nem kifogásolta Erzsébet meggyilkolását. A levelet elfogták, Máriát 1586 augusztusában letartóztatták, és felségárulás vádjával perbe fogták. A skót királynőt angol bíróság előtt, angol törvények alapján ítélték halálra, s Erzsébet 1587. február 1-jén engedélyezte a kivégzést – ez ellen Mária fia, az angol trón megszerzését szem előtt tartó Jakab skót király sem tiltakozott vehemensen. A bíbor és fekete ruhába (a katolikus egyházban a mártíromság színe) öltözött, méltóságteljesen viselkedő 44 éves Mária 1587. február 8-án hajtotta fejét a bárd alá a Fotheringay-kastélyban felépített vérpadon. Akarata ellenére nem francia földön, hanem a közeli peterborough-i katedrálisban temették el, tetemét fia, I. Jakab néven akkor már angol király vitette át 1612-ben a westminsteri apátságba, ahol I. Erzsébet sírjával szemben nyugszik.

A gótikus stílusú St Giles (Szt. Egyed) katedrális: ebben az épületben ült össze Stuart Mária első parlamentjeForrás: Wikimedia Commons

Stuart Mária személye megosztotta a kortársakat, de megosztja az utókort is, hívei romantikus és tragikus személyiségnek, politikai ellenfelei számító házasságtörőnek, sőt gyilkosnak tekintik.

Számos film és irodalmi alkotás hőse, Friedrich Schiller drámát, Stefan Zweig regényt, Gaetano Donizetti operát írt róla. Már 1895-ben feltűnt alakja egy rövid némafilmben, a talán legismertebb, 1971-ben róla forgatott angol filmben őt Vanessa Redgrave, Erzsébetet Glenda Jackson alakította. Az amerikai CBS tévéfilmsorozata a fiatal uralkodónő franciaországi éveit elevenítette fel, 2018-ban mutatták be a Két királynő című brit filmet.

(MTVA Sajtóarchívum)