A legrégebbi, ismert lövedékhegyeket tárták fel Amerikában

lövedékhegy
Az észak-amerikai régészeti terminológiában a lövedékhegy olyan tárgyat jelent, amelyet a fegyverhez rögzítettek, mielőtt azt eldobták volna
Vágólapra másolva!
Az Oregoni Állami Egyetem régészei olyan lövedékek gyűjteményét tárták fel, amelyek nagyjából 15 700 évvel ezelőttről származnak. A kutatók tizenhárom teljes és számos töredékes lövedékhegyet találtak a Cooper's Ferry telephelyén a Salmon folyó mentén, a mai Idaho államban. Ezek 2300 évvel idősebbek, mint az ugyanezen a helyszínen korábban talált éles eszközök, és háromezer évvel régebben készültek, mint az Észak-Amerika-szerte megtalálható, a Clovis-kultúrára jellemző horgonyzott hegyek.
Vágólapra másolva!

A Salmon folyó menti lelőhely a Nez Perce hagyományos földjén található, amelyet a törzs Nipéhe ősi faluja néven ismert. A földterület jelenleg a Szövetségi Földgazdálkodási Hivatal állami tulajdonában van.

A lövedékhegyek azonban nem csak a korukat tekintve, hanem a Japánban, Hokkaidón talált, 16 ezer-20 ezer évvel ezelőttre datált lövedékhegyekkel való hasonlóságuk miatt is meglepők.

Idahóban való jelenlétük még részletesebben alátámasztja azt a feltételezést, hogy korai genetikai és kulturális kapcsolatok állnak fenn Északkelet-Ázsia és Észak-Amerika jégkorszaki népei között.

– mondta Loren Davis, az OSU antropológia professzora a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Ennek a tudásnak egy része megmutatkozik abban, ahogyan az emberek kőszerszámokat készítették, mint például a Cooper's Ferry telephelyén talált lövedékhegyek esetében.

Az észak-amerikai régészeti terminológiában a lövedékhegy olyan tárgyat jelent, amelyet a fegyverhez rögzítettek, mielőtt azt eldobták volna Forrás: Oregon State University

Hozzátette: ha ezeket a hegyeket összehasonlítjuk más, azonos korú és régebbi lelőhelyeken felfedezett hasonló eszközökkel, akkor következtethetünk a közösségi hálózatok térbeli kiterjedésére, ahol ezt a technológiai tudást megosztották az emberek egymás között.

Ezeket a karcsú lövedékhegyeket két különálló vég jellemzi, egy kihegyezett és egy száras, valamint szimmetrikus, ferde alak, ha frontálisan nézzük.

Valószínűleg inkább dárdákhoz, mint nyilakhoz vagy lándzsákhoz erősítették őket, és kis méretük ellenére halálos fegyvernek számítottak.

Van egy olyan feltételezés, hogy a korai lövedékhegyeknek nagyoknak kellett lenniük, hogy nagyvadakat öljenek meg; azonban a dárdákra szerelt kisebb lövedékhegyek mélyen behatoltak az állat testébe és hatalmas belső sérüléseket okoztak.

A kutatók szerint az ilyen fegyverekkel minden általunk ismert állatra lehet vadászni.

Davis szerint ezek a felfedezések tovább bővítik a Csendes-óceán északnyugati részén élő korai emberi életről kialakuló képet. Úgy véli, hogy egy olyan lelőhely megtalálása, ahol az emberek közel 16 ezer évvel ezelőtt gödröket készítettek, és ahol teljes és törött lövedékhegyeket tároltak, értékes részleteket adhat nekünk a térségünk legkorábbi lakóinak életéről.