A kút alján tapasztalt körülmények lehetővé tették a kút „bélésének" teljes megőrzését, amely mintegy öt méteres mélységet ért el. A kút fenekén lévő üledékrétegekben a régészek bronz ruhatűket, fémspirálokat, egy fémbe tekert függő állatfogat és több mint hetven kerámiaedényt tártak fel.
Az edények gazdagon díszített tálak, csészék és fazekak, amelyek pont olyanok, mint amilyenek általában a középső bronzkori temetkezésekben találhatók sírtárgyként.
Az edények mindegyike teljesen ép, ami arra utal, hogy rituálisan, gondosan helyezték el őket, nem pedig egyszerűen bedobták oda, mert azok összetörtek volna a zuhanástól.
A szökőkutaknak sok ember számára még ma is van egyfajta varázslatos ereje: érméket dobnak be abban a reményben, hogy kívánságaik teljesülnek
– magyarázza Mathias Pfeil, a Bajor Állami Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Nem tudjuk megmagyarázni, milyen indítékai voltak 3000 évvel ezelőtti őseinknek, amikor rituálisan ékszereket és más értékes ajándékokat ajánlottak fel itt, de feltételezhető, hogy áldozatoknak szánták őket a jó termésért.
Hozzátette: a kút üledékének és szerves maradványainak vizsgálata azt mutatta, hogy a kút használatának idején a talajvíz szintje jelentősen lecsökkent, ami hosszú szárazsághoz és gyenge terméshozamhoz vezetett a környékbeli közösségek számára.
Ez utalhat arra, hogy miért tettek ide annyi magas státuszú leletet és kerámiát a rituálék során.
Germeringben 2021 óta folynak ásatások, ahol hozzávetőleg 13 500 régészeti leletet és több mint hetven további, elsősorban a bronzkorból és a kora középkorból származó kutat tártak fel.