Madagaszkár egyedülálló vadvilága a kihalás küszöbén áll

A gyűrűsfarkú maki őshazájában, Madagaszkár szigetén veszélyeztetettnek számít

Egy új tanulmány szerint a gyűrűsfarkú makitól a véznaujjú makiig több mint 20 millió év egyedülálló evolúciós története tűnhet el a bolygóról, ha nem teszünk semmit Madagaszkár veszélyeztetett emlőseinek kihalása ellen.

Emlősfajainak több mint felét a kihalás fenyegeti

Már most 3 millió évbe telne, hogy helyreálljon a 2500 évvel ezelőtti emberi letelepedés óta kihalófélben lévő emlősfajok sokfélesége. Az elkövetkező évtizedekben azonban sokkal több veszély fenyeget: ha a Madagaszkáron élő, veszélyeztetett emlősfajok kihalnak, 23 millió évnyi evolúciós történelem által létrehozott életformák pusztulnak el.

Eredményeink arra utalnak, hogy Madagaszkáron egy mély evolúciós hatással járó kihalási hullám fenyeget, hacsak nem teszünk azonnali természetvédelmi intézkedéseket

– írták a kutatók a Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmányukban, amit a The Guardian online tudományos portál idéz. – Madagaszkár a bolygó biológiai sokféleségének egyik legfontosabb pontja, fajainak 90 százaléka sehol máshol nem található meg a bolygón, mégis emlősfajainak több mint felét a kihalás fenyegeti.

A gyűrűsfarkú maki őshazájában, Madagaszkár szigetén veszélyeztetettnek számít Forrás: Nyíregyházi Állatpark

A sziget viszonylag érintetlen és olyan vadon élő állatoknak ad otthont, amelyek sehol máshol nem fejlődtek ki, mivel mintegy 88 millió évvel ezelőtt váltak el a nagyobb Indiától.

Ez a világ negyedik legnagyobb szigete,

ami körülbelül akkora, mint Ukrajna, és sokféleségének nagy részét az Afrikából származó, majd évmilliók során diverzifikálódott fajok adták.

A dolgok perspektívába helyezéséről van szó: olyan egyedi faji tulajdonságokat veszítünk el, amelyek valószínűleg soha többé nem fognak kifejlődni

– mondta Dr. Luis Valente, a hollandiai Leidenben található Naturalis Biodiverzitás Központ és a Groningeni Egyetem vezető kutatója. – Minden faj értékes a maga nemében; ez olyan, mintha egy műalkotást pusztítanánk el, ezért nagyon megdöbbentő, ami történik.

Valente csapata amerikai kutatókkal és a madagaszkári Vahatra Egyesület természetvédelmi szervezettel működött együtt.

Az eltűnt fajok soha nem térhetnek vissza

A sziget különösen a gyűrűsfarkú makikról ismert, amely a főemlősök egyedülálló, sehol máshol nem található vonalának tagja. További jól ismert lakói közé tartozik a fossza (egy húsevő macskaféle) és a párduckaméleon, valamint a különleges pillangók, orchideák, baobab-ok és sok más faj.

A biológusok és paleontológusok létrehoztak egy adathalmazt, amely megmutatta a szigeten jelenleg élő összes emlősfajt, azokat, amelyek már az ember megérkezésekor is éltek.

Azokat is regisztrálták, amelyeket csak a fosszilis feljegyzésekből ismertek. Az azonosított 249 fajból 30 már kihalt és a szigeten ma élő 219 emlősfaj közül több mint 120-at fenyegeti a kihalás veszélye.

Véznaujjú maki vagy aje-aje (Daubentonia madagascariensis) Forrás: Biosphoto via AFP/Jean-Yves Grospas / Biosphoto/Jean-Yves Grospas

A szakemberek tudják, hogy az eltűnt fajok soha nem térhetnek vissza, ezért a tanulmány azt vizsgálta, hogy mennyi időbe telne, amíg a szigeten megtelepedő és fejlődő új fajok révén helyreállna a biológiai sokféleség azonos szintje.

Sok ilyen faj kihalhat a következő 10 vagy 20 évben és nem később; gyorsan elérhetjük azt a pontot, amikor egy faj már nem életképes

– magyarázta Valente. – A fő üzenet az, hogy a biológiai sokféleség nem fog gyorsan helyreállni. Még az általunk érintetlennek és igazán érintetlennek gondolt helyek is elég gyorsan az összeomlás határára sodródhatnak.

A jelenleg veszélyeztetett fajok is elveszhetnek

Az emlősök elvesztése jelentős hatással lenne a tőlük függő más növény- és rovarfajokra.

Ez egy lépcsőzetes hatás: az emlősök elvesztése valószínűleg az ökoszisztéma tágabb értelemben vett összeomlásához vezetne

– mutatott rá Valente. – Összességében valószínűleg több mint 23 millió év forog kockán.

A legfőbb veszélyt az ember okozta élőhelypusztítás, az éghajlatváltozás és a vadászat jelenti.

Az elmúlt évtizedben a kihalással fenyegetett emlősfajok száma Madagaszkáron több mint kétszeresére nőtt: a 2010-es 56-ról 2021-re 128-ra.

Szakemberek szerint természetvédelmi programokra van szükség a helyi lakosság megélhetésének megteremtéséhez, az erdők mezőgazdasági területté történő átalakításának megakadályozásához, valamint az erőforrások, például a keményfák és a bozóthúsnak használt állatok kizsákmányolásának korlátozásához.

20 millió évvel ezelőtt is rászálltak a rovarok az orchideákra Forrás: Biosphoto/© Michel Rauch / Biosphoto - Droit géré - Oeuvre protégée par copyright - - - -/Michel Rauch

Ez a lenyűgöző tanulmány azt mutatja, hogy a természetes folyamatoknak évmilliókra lenne szükségük ahhoz, hogy helyreállítsák a biológiai sokféleség már elveszett szintjét, és több tízmillió évre, ha a jelenleg veszélyeztetett fajok is elvesznek

– hangsúlyozta Yadvinder Malhi, az Oxfordi Egyetem ökoszisztéma-tudományának professzora, aki nem vett részt a kutatásban.

Ahogy arra rámutatott, bár ez a tanulmány Madagaszkárt vizsgálta,

hasonló elemzéseket más szigetekre és kontinensekre is el lehetne végezni, és szerinte ezek a kutatások hasonló eredményt adnának.

Hozzátette: az emberiség által a Föld biológiai sokféleségére már eddig is gyakorolt hatás évmilliókig tart, de a következő néhány évtized rendkívül fontos a nagymértékű kihalás elkerülése szempontjából, amelynek sokkal mélyebb és hosszabb távú következményei lehetnek.