Mesterséges mellékfolyóval mentenék meg a kiszáradástól az Urmia-tavat

Az Urmia-tó 248 négyzetkilométerrel zsugorodott az elmúlt évben. Február 13-án a tó 1856 négyzetkilométernyi vízmedret borított, a tavalyi év azonos napján mért 2104 négyzetkilométerhez képest. A zsugorodás nagyrészt a csapadék 2017-ben tapasztalható csökkenésének tulajdonítható

Mesterséges mellékfolyó kialakításával igyekeznek Iránban megmenteni a világ második legnagyobb sós vízű tavát, az ország északnyugati részén lévő Urmia-tavat, a vízpótlórendszer első elemét pénteken adta át ünnepélyes keretek között Ebrahim Raíszi iráni elnök.

Az iráni elnöki iroda tájékoztatása szerint a létesítmény egyebek között 35,7 kilométernyi alagútból és 11 kilométernyi csatornából áll. A rendszer segítségével a közelben található Kaniszib-víztározóból
évente 300 millió köbméter víz kerül a tóba az első szakaszban, az építkezés második fázisának befejeztével, a március 21-ikével kezdődő új perzsa naptári évben pedig már évi 600 millió köbméter.

Az Urmia-tó 248 négyzetkilométerrel zsugorodott az elmúlt évben. Február 13-án a tó 1856 négyzetkilométernyi vízmedret borított, a tavalyi év azonos napján mért 2104 négyzetkilométerhez képest. A zsugorodás nagyrészt a csapadék 2017-ben tapasztalható csökkenésének tulajdonítható Forrás: earthobservatory.nasa.gov

A Taszním iráni félhivatalos hírügynökség azt közölte, Raíszi vieókonferencia keretében felavatott egy másik, a Sahíd Kázemi nevű gát felől a tóba vizet elvezető csatornát is, amelyen ugyancsak évi 300 köbméter víz jut el a kiszáradás fenyegette tóba.

Szakértők szerint körülbelül öt évig tarthat, míg a tó vizét sikerül úgy felduzzasztani, hogy az ismét elérje az ökológiai fenntarthatóságot.

Az egykor a Közel-Kelet legnagyobb sós vízű tavaként ismert állóvíz sorsa iránt aggódva a kilencvenes évek elejétől kongatják a vészharangot. Egyes becslések szerint a tó csaknem 90 százaléka eltűnt.

Iránt évek óta szárazság sújtja, a globális felmelegedés pedig tovább fokozza a nyári párolgást.

(MTI)