A reggeli vágyott kávénk valójában csak placebo lehet

Élénkítő hatása miatt kedveljük elsősorban a teát és a kávét is

Talán közhelyesen hangzik, de sokak számára a nap addig nem kezdődik igazán, amíg meg nem itták a reggeli kávéjukat. A kávét gyakran társítjuk az éberség fokozásával, és az emberek esküsznek rá, hogy segít ébren maradni és fokozza a termelékenységet. Lehetséges azonban, hogy az agyunk valójában csak „azt hazudja" nekünk, hogy nagy szükségünk van a kávéra.

Egy portugál tudósokból álló csoport megállapította, hogy az éberségnek az az érzése, amit egy csésze kávé elfogyasztása után tapasztalunk, leginkább placebohatás lehet, amit a kávéfogyasztás élménye, nem pedig maga a koffein hatása okoz.

A Frontiers in Behavioral Neuroscience tudományos szaklapban publikált tanulmányban leírják, hogyan végeztek MRI-vizsgálatokat olyan embereken, akik rendszeresen kávéznak.

Általános elvárás, hogy a kávé növeli az éberséget és a pszichomotoros működést

– mondta Nuno Sousa, a Minhói Egyetem munkatársa, a tanulmány szerzője a ZME Science online tudományos portálnak. – Amikor jobban megértjük egy biológiai jelenség mögött meghúzódó mechanizmusokat, utakat nyitunk a jelenséget módosító tényezők feltárásához.

Egy új tanulmány szerint a kávé energianövelő hatása csak a fejünkben létezik Forrás: Pinterest

A kutatók olyan résztvevőket toboroztak, akik megisznak naponta legalább egy csésze kávét. A vizsgálat előtt arra kérték őket, hogy legalább három órán keresztül tartózkodjanak koffeintartalmú italoktól vagy ételektől. A csapat először interjút készített velük, hogy szociodemográfiai adatokat gyűjtsön, majd két MRI-vizsgálatot végzett: egyet a koffeinbevitel előtt, egyet pedig a koffeinbevitel vagy egy csésze kávé elfogyasztása után.

Az analízis során arra kérték a résztvevőket, hogy lazítsanak és hagyják elkalandozni a gondolataikat.

Tekintettel a kávé neurokémiai hatásaira, a tudósok úgy vélték, hogy a vizsgálatok a prefrontális kéreghez kapcsolódó hálózatok fokozott integrációját fogják feltárni. Az agynak ez a része vesz részt ugyanis a végrehajtó memóriában, valamint az alapértelmezett üzemmódú hálózatban, amely az önvizsgálatért felelős.

Az eredmények azt mutatták, hogy mind a kávéfogyasztás, mind a tiszta koffeinbevitel az alapértelmezett módú hálózaton belüli összekapcsolhatóság csökkenéséhez vezetett.

Ez a szakemberek szerint arra utal, hogy a kávé vagy a koffein fogyasztása fokozta az egyének készségét arra, hogy a nyugalmi állapotból áttérjenek a feladatok elvégzésére.

Élénkítő hatása miatt kedveljük elsősorban a teát és a kávét is Forrás: pexels.com

A kávéfogyasztás azonban növelte a kapcsolódási képességet a magasabb vizuális hálózaton és a jobb oldali végrehajtó kontroll hálózaton belül, tehát az agy munkamemóriával és kognitív kontrollal kapcsolatos régióiban. Ezt a hatást azonban nem figyelték meg, amikor a résztvevők csak koffeint fogyasztottak, de nem tapasztalták a kávé ízlelésének érzését.

Figyelembe véve, hogy az általunk talált hatások egy részét a koffein reprodukálta, arra számíthattunk, hogy más koffeintartalmú italok is osztoznak a hatások egy részén

– magyarázta María Picó-Pérez, a tanulmány szerzője. – Mások azonban kifejezetten a kávéfogyasztásra vonatkoztak, olyan tényezők által vezérelve, mint az ital különleges illata és íze, vagy a pszichológiai elvárás.

A szerzők emellett elismerték tanulmányuk korlátait, megemlítve, hogy nem vizsgálták, hogy a koffeinmentes kávé hasonló eredményeket hozhat-e, mint a koffeines változat. Emellett arra is figyelmeztettek, hogy a kávéfogyasztók által jelentett észlelt előnyök valószínűleg az elvonási tünetek enyhítésének tulajdoníthatók, amelyeket a tanulmány nem vett figyelembe.