A világ nagy részén szokatlanul meleg időjárás uralkodott 2023. szeptemberében. Egy olyan évben, amely várhatóan az emberiség történetének legmelegebb éve lesz, miután az északi félteke nyarán minden idők legmelegebb globális hőmérsékletét mérték.
A Copernicus Climate Change Service (magyarul Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat - C3S) jelentése szerint a szeptemberi 16,38 Celsius-fokos felszíni levegő átlaghőmérséklete 0,93 Celsius-fokkal meghaladta az 1991-2020-as időszakra vonatkozó havi átlagot, és 0,5 Celsius-fokkal a korábbi, 2020-as rekordot.
A hőmérsékleti rekordokat általában jóval kisebb, egytized fokhoz közelebbi különbséggel szokták megdönteni.
A jelentés szerint ez volt „a legtöbb anomáliával teli, meleg hónap" az 1940-ig visszanyúló adatállományban, és körülbelül 1,75 Celsius-fokkal melegebb, mint az 1850-1900-as iparosodás előtti időszak szeptemberi átlaga.
Éghajlati szempontból minden idők leghihetetlenebb szeptemberén vagyunk túl, ami egyszerűen hihetetlen
– mondta Carlo Buontempo, a C3S igazgatója az AFP-nek, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Az éghajlatváltozás nem olyasmi, ami 10 év múlva fog bekövetkezni, hanem már itt van.
Samantha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese szerint a példátlan szeptemberi hőmérséklet „rendkívüli mértékben döntötte meg a rekordokat".
A globális átlaghőmérséklet januártól szeptemberig 1,4 Celsius-fokkal volt magasabb, mint 1850-1900 között, ami majdnem átlépte a 2015-ös párizsi megállapodásban kitűzött 1,5 Celsius-fokos felmelegedési célt. Ez a küszöbérték volt a megállapodás ambiciózusabb célkitűzése, amely a szakemberek szerint alapvető fontosságú az éghajlatváltozás legkatasztrofálisabb következményeinek elkerülése érdekében.
A január-szeptemberi globális átlaghőmérséklet 0,05 Celsius fokkal volt melegebb, mint 2016 ugyanezen kilenc hónapos időszakában, az eddig mért legmelegebb évben.
A Csendes-óceán déli részén a vizeket felmelegítő és a melegebb időjárást előidéző El Nino jelenség is valószínűleg 2023-ban lesz a legkarakteresebb. A tudósok arra számítanak, hogy a jelenlegi El Nino legsúlyosabb hatásai 2023 végén és a jövő évben lesznek érezhetők. És bár a jelenség szerepet játszott a felmelegedésben, Buontempo szerint „kétségtelen, hogy az éghajlatváltozás sokkal rosszabbá tette a helyzetet".
Európában az 1991-2020-as átlagnál 2,51 Celsius-fokkal volt magasabb a szeptemberi hőmérséklet, és számos országban megdöntötték az országos hőmérsékleti rekordokat.
A hónap átlagos tengerfelszíni hőmérséklete – a sarkvidékek kivételével – szintén minden idők legmagasabb szeptemberi értékét érte el, 20,92 Celsius-fokot.
A tudósok szerint az éghajlatváltozás következtében a tenger felszínének melegebb hőmérséklete fokozza a szélsőséges időjárási események intenzitását, miközben a Daniel vihar szeptemberben pusztító áradásokat okozott Líbiában és Görögországban.
Az antarktiszi tengeri jég az évszakhoz képest rekordalacsony szinten maradt, míg a havi sarkvidéki tengeri jég is 18 százalékkal az átlag alatt volt
– tette hozzá a C3S. – Az óceánok az ipari korszak kezdete óta elnyelték az emberi tevékenység által termelt hőtöbblet 90 százalékát, a melegebb óceánok viszont kevésbé képesek elnyelni a szén-dioxidot, ami súlyosbítja a globális felmelegedés ördögi körforgását, valamint megzavarja a törékeny ökoszisztémákat.
A szakemberek szerint ez a fajta esemény azonban összhangban van az elmúlt évtizedek előrejelzéseivel. Ahogy fogalmaztak, „klímánk lassan nem kontrollálható".