Az alkoholfogyasztási zavarban (AUD) szenvedő embereknél elvékonyodhatnak az agykéreg régiói; ez az agy ráncos külső rétege, amely számos magasabb rendű kognitív funkció szempontjából kritikus.
Az Alcohol tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint azoknál, akik abbahagyják az ivást, idővel megnőtt a kéreg vastagsága; az első hónapban gyorsabban, majd a következő 7,3 hónap alatt folyamatosan.
Ekkor a vastagság már hasonlóvá vált az alkoholfogyasztási zavarban nem szenvedőkéhez.
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az egyes régiók képesek regenerálódni, ha valaki abbahagyja az ivást, de a tudósok számára eddig nem volt világos, hogy ez a gyógyulás mennyire vagy milyen gyorsan történik.
Az a néhány longitudinális vizsgálat, amely az absztinencia során bekövetkező agykéregi vastagságváltozásokat vizsgálta, a józanság első hónapjára korlátozódott
– mondta Timothy Durazzo, a Stanford Egyetem pszichiátere és viselkedéskutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A regionális agykéregvastagság helyreállításának mértéke azonban a hosszabb, például hat hónapnál hosszabb, absztinencia alatt nem ismert.
Becslések szerint csak az Egyesült Államokban 16 millió ember szenved AUD-ban, így jelentős közegészségügyi problémáról van szól. Az összetett rendellenesség megértése kapcsán kiemelten fontos a kezelés, mégpedig a megelőzés és a megbélyegzés csökkentése szempontjából.
A krónikus alkoholfogyasztás során az agy szerkezetében és működésében bekövetkező változások a legjobb szándék ellenére is megnehezíthetik az italozás abbahagyását. Például a tervezésben és a döntéshozatalban részt vevő prefrontális kéreg kevésbé aktívvá válhat, ami gátolhatja az AUD-ban szenvedő emberek számára az egészséges döntések meghozatalát.
Durazzo és munkatársai tanulmányukban azt is megvizsgálták, hogy bizonyos egészségügyi állapotok, a dohányzási előzmények, a pszichiátriai állapotok és a szerhasználati zavarok hogyan befolyásolják az alkoholfogyasztási zavarból felépülő embereknél az agykéreg vastagságának hosszabb távú változásait.
A kísérletbe összesen 88 AUD-ban szenvedő embert vontak be, akiket körülbelül 1 hét, 1 hónap és 7,3 hónap absztinencia után vetettek alá egy MRI vizsgálatnak. Egyes résztvevők az 1 hónapos vizsgálati időszaknál csatlakoztak, tehát 23 személynél nem végeztek analízist 1 hétnél, és az összes 88-ból csak 40-en tartózkodtak az alkoholfogyasztástól a teljes időszak alatt.
Megvizsgáltak 45 olyan személyt is, akiknek soha nem szenvedtek alkoholfogyasztási zavartól: náluk is megmérték a kéregvastagságot a kezdetekkor, majd kilenc hónappal később újra, amivel megerősítették, hogy a mért területek változatlanok maradtak.
A résztvevők agyának megfigyelésére a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) egy olyan típusát használták, amely során „tiszta" képeket kaptak a test belső szerkezetéről. A kutatók összesen 34 régió esetében rögzítették az agykéregvastagságot, átlagolva a mérést az agy bal és jobb féltekéjén.
A vastagság regenerációja 7,3 hónap alkoholmentes időszak után meglehetősen nyilvánvalóvá vált. Ez elég volt ahhoz, hogy statisztikailag szignifikánsnak számítson a 34 régióból 25-ben, és ebből 24-ben a vastagság statisztikailag egyenértékűnek tekinthető a kontrollszemélyekével.
Valamennyi, vizsgált agykéregrégióban gyorsabb vastagságváltozás volt tapasztalható az AUD résztvevőknél a leszokást követő 1 hét és 1 hónap között, mint 1 hónap és 7,3 hónap között.
A kéreg megvastagodása lassabban ment végbe az alkoholfogyasztási zavarban szenvedő, magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel is küzdő emberek agyának egyes részein. Ugyanez volt igaz azokra a páciensekre is, akik jelenleg dohányoznak.
Nem találtak azonban szignifikáns összefüggést a kéreg vastagságának változásai és a jelenlegi kábítószerrel való visszaélés (beleértve az alkoholtól eltérő kábítószereket is), vagy a pszichiátriai rendellenességek vagy a korábbi cigarettázás között. Tehát ebből következik, hogy
a dohányzás abbahagyása is hozzájárulhat a kéreg vastagságának helyreállításához.
A szakemberek szerint az új eredmények bátorítást és új ismereteket nyújtanak az alkoholról való leszokást követő agyi regenerációról, bár a kis mintaméret és a sokféleség hiánya miatt nem biztos, hogy általánosíthatók. Emellett megjegyezték, hogy ezek az eredmények nem jelzik, hogy a változások hatással voltak-e az agyműködésre.
Úgy vélik, nagyobb longitudinális vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy megvizsgálják a kéregvastagság helyreállításának neurokognitív és pszichoszociális összefüggéseit a tartós absztinencia során.
A szerzők arra is rámutattak, hogy az általuk figyelembe nem vett változók, mint például a genetika, a fizikai aktivitás, valamint a máj és a tüdő egészségi állapota is befolyásolhatják eredményeiket.