Ötször annyi haláleset várható a szélsőséges hőség miatt

Illusztráció

A következő évtizedekben valószínűleg közel ötször több ember fog meghalni a szélsőséges hőség miatt – ezt közölte a héten egy nemzetközi szakértői csoport, akik arra figyelmeztetnek, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés nélkül „az emberiség egészsége komoly veszélyben van".

Az emberiség legmelegebb éve

A The Lancet Countdown című, vezető kutatók és intézmények által évente végzett nagyszabású értékelés szerint a halálos hőség csak egy a sok közül, ahogyan a fosszilis tüzelőanyagok világszerte növekvő használata fenyegeti az emberi egészséget.

A gyakoribbá váló aszályok miatt milliókat fenyeget az éhhalál veszélye, miközben minden eddiginél messzebbre jutnak el azok a szúnyogok, amelyek fertőző betegségeket visznek magukkal

– figyelmeztettek a kutatók. – Az egészségügyi rendszerek pedig nehezen fognak megbirkózni ezzel a teherrel.

A klímaváltozás eddig példátlan mértéket öltött Forrás: Pinterest

Erre a nem túl kecsegtető értékelésre az emberiség történetének várhatóan legmelegebb évében kerül sor; éppen

a múlt héten jelentette be az európai klímafigyelő, hogy a múlt hónapban mérték a legmelegebb októbert a feljegyzések szerint.

A jelentés a hónap végén Dubajban megrendezett COP28 klímatárgyalások előtt készült, ahol december 3-án első alkalommal tartanak „egészségnapot", amelyen a szakértők megpróbálnak rávilágítani a globális felmelegedés egészségre gyakorolt hatására.

A Lancet Countdown jelentése szerint a globális fellépésre való egyre erőteljesebb felhívás ellenére az energiával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás tavaly új csúcsokat döntött.

Kiemelte emellett a még mindig hatalmas állami támogatásokat és a magánbanki befektetéseket a bolygót fűtő fosszilis tüzelőanyagok terén.

Válság a válság tetején

A Lancet Countdown tanulmánya rámutat: tavaly az emberek világszerte átlagosan 86 napon át voltak kitéve életveszélyes hőmérsékletnek. Ezeknek a napoknak körülbelül 60 százaléka több mint kétszer valószínűbbé vált az éghajlatváltozás miatt. A hőség miatt meghalt 65 év feletti emberek száma 85 százalékkal nőtt 1991-2000 és 2013-2022 között.

Ezek a ma tapasztalható hatások azonban csak egy nagyon veszélyes jövő korai tünetei lehetnek

– mondta Marina Romanello, a Lancet Countdown ügyvezető igazgatója a ScienceAlert online tudományos portálnak.

A következő évtizedekben valószínűleg közel ötször több ember fog meghalni a szélsőséges hőség miatt (képünk illusztráció) Forrás: Science Photo Library via AFP/IGOR STEVANOVIC / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Igor Stevanovic / Science Photo

Hozzátette: egy olyan forgatókönyv szerint, amelyben a világ az évszázad végére két Celsius-fokkal melegszik (jelenleg a 2,7 Celsius-fok felé tart), miközben a hőség okozta halálozások éves száma 2050-re 370 százalékkal nő. Ez 4,7-szeres növekedést jelent.

Az előrejelzések szerint a század közepére körülbelül mintegy 520 millió ember tapasztal majd mérsékelt vagy súlyos élelmiszer-bizonytalanságot.

A szúnyogok által terjesztett fertőző betegségek továbbra is új területeken fognak terjedni. A tanulmány szerint a dengue-láz terjedésének aránya 36 százalékkal nőhet a 2 Celsius fokos felmelegedés forgatókönyve esetén.

Eközben a szakemberek által megkérdezett városok több mint egynegyede nyilatkozott úgy, hogy aggódik amiatt, hogy az éghajlatváltozás meghaladja majd az alkalmazkodóképességüket.

Georgiana Gordon-Strachan munkatársa szerint „egy válsággal állunk szemben a válság tetején", ahol a szegényebb országokban élő emberek viselik az egészségügyi hatások fő terhét, akik gyakran a legkevésbé felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért.

Rossz irányba haladunk

Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet vezetője a jelentést bemutató online konferencián elmondta, hogy a felmelegedésnek a párizsi megállapodásban kitűzött 1,5 Celsius fokos célértékre való korlátozása „közegészségügyi kényszer".

A világ rossz irányba halad, képtelen megfékezni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét

– mutatott rá Tedros. – Kiszolgáltatott közösségeket hagy hátra az égetően szükséges energiaátmenetben.

Verhojanszkban mérték Szibéria legmagasabb hőmérsékleté: 2020. június 20-án 38 °C-os maximumot Forrás: Pinterest

Közben az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy az országok jelenlegi ígéretei mindössze két százalékkal csökkenthetik a globális szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig a 2019-es szinthez képest; mindez messze elmarad a felmelegedés 1,5 Celsius fokra való korlátozásához szükséges 43 százalékos csökkenéstől. Romanello figyelmeztetett, hogy

ha nem történik nagyobb előrelépés a kibocsátások terén, akkor „a klímaváltozással kapcsolatos tárgyalások során az egészségre helyezett növekvő hangsúly csak üres szó maradhat".

Van azonban még remény. A jelentés szerint a fosszilis tüzelőanyagokból származó légszennyezéssel összefüggő halálesetek száma világszerte 16 százalékkal csökkent 2005 óta, főként a szénégetés hatásainak csökkentésére tett erőfeszítéseknek köszönhetően.

A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza: ha az emberek egészségesebb, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású étrendre térnének át, az évente akár 12 millió halálesetet is megelőzhetne,

ugyanakkor a tej- és vöröshús-termelésből származó kibocsátások 57 százalékkal csökkennének.