Tudja-e, hazánk melyik részén találhat félezer famatuzsálemet?

A fák mérete függ az adott fafajtól, a környezetétől, a termőhelytől

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-Zala Tájegységben az elmúlt két évben több mint 500 famatuzsálem került felmérésre. Az erdőkben, legelőkön, települések belterületén, és zártkertekben lévő idős, nagy méreteket elért faegyedek kerültek dokumentálásra – tájékoztatta szerkesztőségünket az igazgatóság. Hozzátették: a faegyedek adattárba rendezéséhez a fafaj meghatározása után a 130 cm magasan, úgynevezett mellmagasságban mért kerület, a környezetében elfoglalt hely, egészségi állapot és a térképi koordináták kerülnek felvételre. E mellett a famatuzsálem jellemző alakjáról, habitusáról fénykép is készül.

Ahogy arra a nemzeti park rámutatott, fás legelők, illetve maradványaik jellemzően a Nemesnép-Belsősárd-Lenti-Letenye-Nagykanizsa-Nagyrécse vonal mentén kerültek felvételre, de jelentősnek számítanak Orosztony, Kacorlak és Szentpéterúr határában lévők is. A fafajösszetételükre jellemző a kocsányos tölgy, cser és vadkörte alkotta elegy.

A felhagyott legeltetés, a kaszálások elmaradása miatt évtizedek alatt beerdősültek, a generációkkal fiatalabb fák belenőnek a matuzsálemek koronájába.

Utánpótlásuk erősen kérdéses, mivel az erdőgazdálkodás során természetesen nem legelőerdőt kívánnak létrehozni. Ettől függetlenül az erdőgazdálkodók nagy része megbecsüli erdejében ezeket az öreg példányokat. Természeti értékük jóval nagyobb, mint amennyi gazdasági hasznot hoznának. Méretükből kifolyólag már csak mozgatásuk is körülményes lenne, nem beszélve az esetleges negatív társadalmi megítélés miatti bonyodalmakról.

A fák mérete függ az adott fafajtól, a környezetétől, a termőhelytől Forrás: Pinterest

Az erdőgazdálkodás során némelyik fa kivívja magának az tiszteltet, ami miatt megőrzik

– tájékoztatott Schneidler Viktor, a BfNPI munkatársa. – Ennek számos oka lehet, például egyedi alak, tájékozódási pont, gyülekezési hely, vagy csak egyszerűen, mint mementót, megőrzik az utókornak.

Hozzátette: az ilyen egyedek többnyire magányosan, szórványosan fordulnak elő az egész megyében, miközben mellettük már egy új erdő növekszik.

Szakrális helyeken, temetők, templomok, kápolnák körül, parkokban is találkozhatunk óriási fákkal. Ezeken a helyeken jóval nagyobb esélyük van az idős példányoknak, mivel károsodásuk esetén faápolók szakszerű segítségével esélyt kaphatnak a regenerálódásra.

Megőrzésükre és utánpótlásukra talán ezeken a helyeken van a legnagyobb esély.

Szakemberek szerint a szőlőhegyeken jellemzően a szelídgesztenyék érnek el magas kort és nagy méreteket, de mindenképpen meg kell említeni a mára ritkának mondható, egyik védett fafajunkat, a házi berkenyét. Apró körtére emlékeztető gyümölcse barnára éretten kiváló ízű, és jó vitaminforrás, a naspolyához hasonlatos. Újra felfedezése a divatosabb gyümölcsök körébe vihetne egy kis változatosságot. Pálinkának is felhasználható, igazi ritkaság.

Sokszor elhangzó kérdés, hogy hány éves lehet az adott fa, ám erre sokszor lehetetlen pontos választ adni

– mutatott rá a szakember. – A fák mérete függ az adott fafajtól, a környezetétől, a termőhelytől.

Kiemelte: nem ritka, hogy egy több száz évesnek becsült fa kidőlése után megszámolt évgyűrűi alapján még a 100 évet sem éri el. Azért a magányosan álló 6-7 méter kerületű tölgyek, gesztenyék valószínűleg meghaladják e kort. Míg a vadgyümölcsök, molyhos tölgyek szerényebb méreteket érnek el, évgyűrűszerkezetük jóval sűrűbb, mivel lassabb növekedésűek.

Ide kattintva megismerhet néhány kiemelkedő méretű és szépségű fát a megmért félezernyiből.