Drasztikus időjárásváltozás jöhet a következő évtizedekben hazánkban

A száraz periódusokban a patakokban zajló folyamatok megváltoznak, és ez előbb-utóbb a mi életünkre is nagyon komoly hatással lesz.

A Szegedi Tudományegyetem klimatológusai a Hungarian Geographical Bulletin-ben publikálták kutatási eredményeiket, amelyek alapján már a következő évtizedekben döntő időjárási változásokra kell felkészülni az egész Dél-alföldi régióban. Ezek hatására jelentősen átalakul többek között a fűtési és a hűtési energiafelhasználásunk és több lesz az extrém időjárási esemény is az évszázad végére – jelezték közleményükben a SZTE kutatói.

Egyre súlyosabbá válnak az előrejelzések

Megdöbbentő eredményre jutottak a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének munkatársai. Kutatásuk a „A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése" projekt keretében valósult meg és

olyan változásokat prognosztizálnak, amelyek mindannyiunk életére hatással lesznek a következő évtizedekben.

A Hungarian Geographical Bulletin szaklapban megjelent cikk, a EURO-CORDEX (Coordinated Downscaling Experiment - European Domain) keretében közzétett klímamodell eredményeken alapul.

A száraz periódusokban a patakokban zajló folyamatok megváltoznak, és ez előbb-utóbb a mi életünkre is nagyon komoly hatással lesz Forrás: dpa

Külön érdekesség, hogy az adatokat az NKFI projektben alapvetően városi vizsgálatokhoz használtuk, azonban közben felismertük, hogy az évek óta elérhető modelleredmények, erre a régióra még nem jelentek meg közérthető, térképes formában

– mondta el Dr. Gál Tamás, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi docense. – A várható klímaváltozást ez esetben 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemeztük, így ez a lehető legpontosabb jövőkép.

Hozzátette: a modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. Ennek kapcsán megfigyelhető egy negatív trend, sajnos egyre súlyosabbá válnak az előrejelzések, a pesszimista forgatókönyv esetén.

A cikk szerzői, a tanszékvezető, Gál Tamás mellett, Skarbit Nóra tudományos munkatárs és Unger János, egyetemi tanár voltak.

Az eredmények felhívják a figyelmet a változásokra

Ahogy azt a tanulmány is megerősíti, hogy az éghajlatváltozás enyhítésére és az alkalmazkodásra irányuló kezdeményezéseknek prioritást kell élvezniük.

A forró napok száma 2021-2050-ben az RCP4.5 (a) RCP8.5 (b) és 2071-2100-ban az RCP4.5 (c) RCP8.5 (d) szcenáriók esetén. A 4.5-ös a kevésbé pesszimistának míg a 8.5-ös a pesszimistának tekinthető kibocsájtási forgatókönyvön alapul Forrás: SZTE

Az eredmények alapján az évszázad második felére hazánk területén:

• A trópusi éjszakák (olyan napok, amikor a minimum hőmérséklet nagyobb, mint 20°C) száma 3-4 szerese lehet a jelenleginek.
• A forró napok (olyan napok, amikor a maximum hőmérséklet nagyobb, mint 30°C) száma megduplázódhat.
• A fűtési energiaigény 20-40%-kal csökkenhet.
• A hűtési energiaigény 60%-kal növekedhet és megközelítheti a fűtési energiaigény mértékét a Dél-Alföldön.
• A heves csapadékos napok száma 20-40%-kal növekedhet.
• Az összefüggő csapadékmentes (aszályos) időszakok hossza 20%-kal növekedhet.

Az eredmények felhívják a figyelmet a változásokra, és segíthetnek más éghajlat-változási tanulmányokban, éghajlati stratégiákban és éghajlati alkalmazkodási tervek kidolgozásában.

A klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz kibocsájtás

– tette hozzá Gál Tamás. – Fontos kiemelni, hogy ez tény; a tudományos közösség 99 százaléka egyértelműen egyetért ezzel.

Kiemelte: lényegében minden tevékenység, ami fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez.

Így a kommunális fűtés, elektromos áram felhasználás, közlekedés, szállítmányozás, ipar, mezőgazdaság.

A kibocsájtás csökkentés, a nemzeti és Európai Uniós törekvések (2050-re nettó zéró kibocsájtás), valamint a nemzetközi klímaegyezmények, mind azt a célt szolgálják, hogy a cikkben megjelenő, kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk.

A klímakatasztrófát el kell kerülni

A hozzánk eljuttatott közlemény szerint a tudósok úgy vélik, egyéni szinten is fontos a cselekvés. Főként az energiahatékonysági beruházásokat (lakásszigetelés, energiatakarékos eszközök használata) és a klímatudatos gondolkodást (például autó helyett kerékpár, közösségi közlekedés, nem vásárolunk télen Dél-Afrikában termesztett friss gyümölcsöket, stb.) fontos kiemelni.

A tudományos közösség már megfogalmazta a lépéseket, amelyeket meg kell tenni annak érdekében, hogy a klímakatasztrófát elkerüljük.

A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. Forrás: Science Photo Library via AFP/IGOR STEVANOVIC / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Igor Stevanovic / Science Photo

Az egyének felelőssége abban áll, hogy mindenki megtegye az adott esetben akár gazdasági vagy kényelmi szempontból kellemetlen lépéseket is, különben jóval súlyosabb kihívások várnak a társadalomra néhány évtized múlva.

Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet képzésein olyan földtudományi (meteorológia, geológia), földrajzi, környezetmérnök szakembereket képeznek,

akiknek a klímaváltozás okozta kihívások megoldásában és a megváltozó éghajlati viszonyokhoz történő alkalmazkodásban lesz nagy szerepük és feladatuk az elkövetkező évtizedekben.