A minószi kultúrában mindig az első unokatestvért vették feleségül

minószi kultúra
Három nőt ábrázoló knosszoszi falkép
Vágólapra másolva!
A Max Planck Intézet nemzetközi partnerekkel és az archeogenetika felhasználásával végzett, új tanulmánya újdonságokat tárt fel a minószi kultúra házassági szokásaival kapcsolatban, amely új betekintést enged az Égei-tenger bronzkori társadalmi rendjébe is.
Vágólapra másolva!

A minószi kultúra a bronzkorban jött létre Kréta szigetén időszámításunk előtt 2700 körül és az időszámításunk előtti 15. századig virágzott az Égei-tenger területén. A civilizációt a 20. század elején fedezték fel újra Sir Arthur Evans brit régész munkássága révén.

A minószi kultúra időszámításunk előtt 3500 körül alakult ki és fejlett kultúrát fejlesztett ki, amely nagy palotakomplexumokat épített, művészeti és írásrendszereket dolgozott ki, és amelyet a Földközi-tenger egészén elterjedt kereskedelmi hálózat is támogatott.

A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet (Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology, MPI-EVA) kutatói több mint 100 bronzkori ember genomját elemezték, létrehozva ezzel az első biológiai családfát egy mükénéi családról azokban a régiókban, ahol a DNS megőrzése az éghajlati viszonyok miatt problémásnak bizonyult.

Három nőt ábrázoló knosszoszi falkép Forrás: Wikimedia Commons/https://www.flickr.com/photos/cavorite/98591365/in/set-1011009/

A Nature tudományos szaklapban publikált tanulmány egy időszámításunk előtti 16. századi mükénéi falura összpontosított ahol sikerült rekonstruálni az egyik ház lakóinak rokonsági viszonyait. Az adatokból kiderült, hogy a falu több fiúgyermeke élt ott felnőttkoráig, a gyermekeiket pedig a birtok udvara alatti sírba temették.

Kiderült, hogy a házba beházasodott egyik feleség húga is beházasodott ugyanabba a családba, akinek a lányát szintén ugyanabba a sírba temették.

A kutatóknak azt is sikerült kimutatniuk, hogy Krétán – és a többi görög szigeten – már 4000 évvel ezelőtt is szokás volt az első unokatestvérrel házasságot kötni.

– mondta Eirini Skourtanioti, a tanulmány vezető szerzője a HeritageDaily online tudományos portálnak, aki az elemzéseket végezte. – Ez mindannyiunkat meglepetésként ért, és sok kérdést vet fel.

Hozzátette: ez a házassági szabály valószínűleg megakadályozta a családon belüli örökölt termőföld felosztását, így egy helyen biztosította a család folytonosságát. A szakemberek az új eredmények tükrében úgy vélik, hogy az ősi genomok elemzése fantasztikus új betekintést nyújthat a jövőben az ősi családi struktúrákba.