Ilyen kincses leletek rejtőztek a selyemútról Izraelben

Új betekintést engednek a régiót benépesítő emberek anyagi kultúrájába és mindennapi életébe

A selyemút tárgyi bizonyítékait tárták fel a régészek az ásatások során a holt-tengeri medencétől délre fekvő, az Izrael és Jordánia közötti határi részét képező Aravában. Az Izraeli Régiségügyi Hatóság, a Ben-Gurion Egyetem, a Göttingeni Egyetem Hildebrandt és a Haifai Egyetem Nofar Shamir nevű kutatócsoportja a korai iszlám korszakból származó pamut- és selyemszöveteket tárt fel, amelyeket Indiából és Kínából importáltak mintegy 1300 évvel ezelőtt a selyemút mentén.

A selyemút egzotikus áruk kereskedelmi útvonalainak hálózata volt, amely nevét a selyemtextíliák rendkívül jövedelmező kereskedelméről kapta; 1500 éves fennállása alatt számos birodalom felemelkedését és bukását, valamint olyan jelentős eseményeket élt meg, mint a fekete halál és a mongol hódítások. A kutatók olyan szemétlelőhelyeket tártak fel, amelyek a időszámításunk után 17. század végére nyúlnak vissza.

Az ásatások során olyan kincses leleteket is találtak, köztük a száraz éghajlaton megőrződött szöveteket, ruhákat és bőrt, amelyek új betekintést engednek a régiót benépesítő emberek anyagi kultúrájába és mindennapi életébe.

A korábbi ásatások során Indiából származó díszítő kelméket és Kínából származó selymet is felfedeztek, amelyekben a szén-14 elemzés az időszámításunk után 7-8. század közötti időszakra datálta őket. A régészek szerint a pamutszövetek valószínűleg Indiából és Núbiából származnak, a selyemszövetek pedig erős bizonyítékot szolgáltatnak a Kínával folytatott kereskedelemre.

Új betekintést engednek a régiót benépesítő emberek anyagi kultúrájába és mindennapi életébe Forrás: Olga Nganbitsky, Antiquities Authority, Nofer Shamir, Roy Galili

A pamutszövetek némelyike úgynevezett ikat-mintázatot tartalmaz, amely ritkán fordul elő a Közel-Keleten, de az indiai Ajanta-barlangokban található, az időszámításunk után 6. századi falfestményeken látható.

Más szövetek iráni hatást is tükröznek: egy bonyolult eljárással szőttek fehér pamutot és színes gyapjút, hasonlóan a ma is Iránban és Közép-Ázsiában készült szőnyegekhez.

A korai iszlám korszakra a nabateai tömjénes úton megszűnt a kereskedelem, ami a felfedezés szerint arra utalhat, hogy a Távol-Keletről és Indiából az árukat az Araván, valamint a Mekkába és Medinába vezető utakon keresztül kezdték el szállítani a mediterrán országokba.

A leletek lehetővé teszik az áruk hosszú távú mozgásának, az emberek és eszmék földrajzi elterjedésének, valamint a termelési központok és a kereskedelmi útvonalak közötti, a történelmi és régészeti feljegyzésekben korábban nem (vagy csak részben) látható kapcsolatoknak a részletes vizsgálatát

– írták sajtóközleményben a kutatók, amit a HeritageDaily online tudományos portál idéz.