A régészek új felfedezéseket tettek a görögországi Korinthosz mai településén található Teneában végzett ásatások során. Tenea évszázadokon át elveszett városnak számított, amelyről csak a görög mítoszokban és történelmi szövegekben olvashatunk: például a thébai király, Oidipusz legendájában, vagy a korinthoszi Arkhiaiosz történetében, aki telepeseket vitt Teneából és megalapította Szirakúza városát az olaszországi Szicília szigetén.

Tenea neve az időszámításunk utáni 2. századi geográfus, Pauszaniasz szövegében is felbukkan, aki szerint a várost trójai hadifoglyok építették valamikor időszámításunk előtt 1100 körül. A település újrafelfedezéséhez egy 1984-es véletlen felfedezés vezetett, amikor a helyi falusiak egy kút ásása közben rábukkantak egy ősi szarkofágra, amiről tájékoztatták Eleni Korka régészt. A lelőhelyet már jól ismerték a fosztogatók és az illegális régiségcsempészek, ezért 2013-ban Korka vezetésével nagyszabású ásatásokat indítottak, hogy megvédjék a helyszínt a további károsodástól.A Kulturális és Sportminisztérium Őskori és Klasszikus Régiségek Igazgatóságának közelmúltbeli ásatásai számos új felfedezés mellett feltárták a város települési területének kiterjedését is. Összesen négy ásatási szektort vizsgáltak meg, amelyek egy 156 négyzetméteres, nagyméretű, római kori középületet tártak fel. Az épület díszes kőfalazattal rendelkezik és egy 18 ezüst- és rézpénzből álló rejtekhelyet tartalmazott, emellett egy vascsákányt, egy vaskulcsot, egy írószerszámot és római kori kerámiát, írja a HeritageDaily online tudományos portál.

Tenea évszázadokon át elveszett városnak számított, amelyről csak a görög mítoszokban és történelmi szövegekben olvashatunkForrás: YPPOA

Az ásatások során fogadalmi figurák gyűjteményét és 2100 érmét tartalmazó tárolót is feltártak egy római üzletek között található épületben.

Az érmék főként az 5. és 6. századból származnak és vannak köztük olyanok, amelyek Cyzicusi Follis-t, Theodosius-t, Marcianus-t, I. Leó-t, Zénón-t, I. Anastasius Dicorus-t, I. Justinus-t és I. Justinianus-t ábrázolják, de akadt egy rézérme az időszámításunk utáni 4. századból is.

A római kereskedelmi központ közelében egy 145 négyzetméteres épületet is találtak, amelynek alsó alapozási rétegeiben az archaikus és klasszikus korból származó kerámiák mellett az időszámításunk előtt 4. századi korinthoszi drachma és féldrachma, jelentős számú miniatűr váza, lámpás, valamint madarakat, lovakat és más állatokat ábrázoló figurák kerültek elő.

A csapat a városi nekropolisz közelében felfedezett egy földalatti kamrával rendelkező római kori temetkezési emléket, ahol a régészek találtak egy időszámításunk előtt 1. századi, Korinthoszban vert érmét, egy klasszikus korból származó athéni bronzérmét, egy lámpát Arész isten ábrázolásával, egy üveg füstölőt, egy urnát, egy csészét és egy lámpát. Az emlékmű alatti kamra egy gyermek temetkezését rejtette, akit egy kerámiatetővel fedett sírban helyeztek el.

Az emlékműtől keletre tártak fel egy 18 méter hosszú támfalat, amelyet téglalap alakú, megmunkált kövekből építettek. Úgy tűnik, hogy a falat a római korban megszakították egy nagy ciszterna építése érdekében, amely valószínűleg a város elsődleges vízellátását szolgálta a római korban.