Ötven éve, 1973. január 22-én halt meg Lyndon B. Johnson, az Egyesült Államok 36. elnöke, aki 1963-ban John Fitzgerald Kennedy elnök meggyilkolása után vette át a sokkban lévő ország vezetését, majd 1964-ben saját jogán nyerte el a tisztséget. Társadalmi reformjai népszerűvé tették, a vietnami háborúba azonban belebukott, és 1968-ban már nem indult az elnökségért.

Már 1956-ban harcba szállt pártja elnökjelöltségéért

Lyndon Baines Johnson 1908. augusztus 27-én született Texasban egy tanító és farmer öt fia közül legidősebbként. Politikai pályafutását szülőállamában kezdte, de hamarosan az országos politika felé is megnyílt előtte az út. Franklin D. Roosevelt elnök New Deal politikájának támogatójaként 1937-ben demokrata párti színekben képviselővé választották; választókörzetét 1949-ig képviselte, a ranglétrán fölfelé haladva egyre fontosabb bizottságokban kapott helyet.

Lyndon B. Johnson az Egyesült Államok 36. elnöke a Demokrata Párt színeiben 1963 és 1969 között és 37. alelnöke 1961 és 1963 közöttForrás: Arnold Newman, White House Press Office


LBJ, ahogy nevének kezdőbetűi alapján emlegették, 1949-től már szenátorként növelte befolyását, a párt egyik legerősebb emberévé vált, előbb a demokrata kisebbségi, majd 1955-től többségi csoportjának vezetője volt. Már 1956-ban harcba szállt pártja elnökjelöltségéért, 1960-ban komoly esélyesnek is számított, ám a fiatal Kennedy útját állta. Az alelnökjelöltség azonban még elérhető volt számára: egyes források szerint JFK kérte fel (de nem számított rá, hogy Johnson rá is bólint), mások szerint ő küzdötte ki magának. Abban azonban mindenki egyetért, hogy személye révén jó esély nyílt a kritikus déli államok szavazatainak megszerzésére.
A rutinos politikus 1961-ben alelnökként költözhetett be a Fehér Házba, ahol a tisztségből adódóan szinte hatalom nélkül találta magát. Kennedy ugyan igyekezett bevonni a döntésekbe, mégis nehéz dolga volt az energikus elnök mellett.

Találkozó Martin Luther King Jr. (balra), Whitney Young és James Farmer polgárjogi vezetőkkel az Ovális Irodában 1964-benForrás: Yoichi Okamoto

1963. november 22-én azonban minden megváltozott: két órával és 8 perccel a Kennedy életét kioltó dallasi merénylet után a Washington felé tartó elnöki különgépen letette a hivatali esküt. Ő volt az első elnök, akit bírónő esketett fel, és Biblia nem lévén a fedélzeten, a meggyilkolt JFK íróasztalában talált katolikus imakönyvet használták. Az esküt mondó új elnökről és a véres ruhában döbbenten mellette álló Jackie Kennedyről készült fotó bejárta a világot.

Az 1968-as választásra nem maradt esélye

Johnson az elődje által megindított programok folytatását ígérte az amerikaiaknak, maga mellett tartotta Kennedy több tanácsadóját és a meggyilkolt elnök fivére, Robert Kennedy is tovább dolgozott igazságügyi miniszterként. 1964-ben földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a választásokon, így közel egy évszázad után ő lett az első déli elnök.

Kennedy elnök meggyilkolása után az amerikai alkotmány értelmében Johnson lett az ország vezetőjeForrás: http://www.lbjlibrary.org/assets/lbj_tools/photolab/photos/4/medium/42-3-7_med.jpg

A beiktatásra fokozott biztonsági intézkedések között került sor, így az elnökök sorában elsőként páncélozott autón érkezett a szertartásra, és golyóálló üveg mögött tette le a hivatali esküt. Hivatali ciklusának legfontosabb eleme a Big Society (Nagy Társadalom) elnevezésű program volt: polgárjogi törvényeket fogadtak el, jelentős szociális programokat indítottak (Medicare, Medicaid), és harcot hirdettek a szegénység ellen. Ugyanakkor elnöksége alatt süppedt bele Amerika a vietnami konfliktus mocsarába, 1968-ban már 550 ezer katona harcolt a távoli, megnyerhetetlen háborúban.Johnson veszte is Vietnam lett. Miután felmérte, hogy az 1968-as választásra nem maradt esélye, bejelentette, hogy nem indul újra, ehelyett minden erejét a háború befejezésére fordítja. A választást nagy többséggel a republikánus Richard M. Nixon nyerte meg a demokrata Hubert Humphrey alelnökkel szemben.

Lyndon B. Johnson az Air Force One, az elnöki különgép fedélzetén leteszi az esküt, 1963. november 22-én. Mellette jobbra Kennedy özvegye állForrás: Wikimedia Commons

Johnson elnöki ciklusának lejárta után megírta emlékiratait, de a politikától visszavonultan élt texasi birtokán 1973. január 22-én, szívroham miatt bekövetkezett haláláig.

Felesége, a rendkívüli népszerűségnek örvendő, és százmillió dolláros médiabirodalmat felépítő „Lady Bird" Johnson 34 évvel élte túl férjét.

(MTVA Sajtóarchívum)