Mutatunk egy trükköt, amivel fokozhatja a tanulási motivációját

Rajzokkal tehetjük még jobbá a memóriánk működését

Ha egy rövid pillanatra elveszítjük a fókuszunkat, az valóban segíthet a tanulás fellendítésében, mivel agyunknak „gyors felüdülést ad" az adott feladattól. Egy új tanulmány szerint ez lehetővé teheti számunkra, hogy olyan információkat is befogadjunk, amelyek talán nem kapcsolódnak közvetlenül az adott feladathoz, de mégis hasznos lehet tudni azokat.

A kreativitás két aspektusát tudják mérni

A fókusz elvesztése olyan dolog, amit leginkább szeretnénk elkerülni, amikor tanulunk, ám az új kutatások szerint sok esetben még segíthet is.

Míg a fókuszálás segít a céljainkra való összpontosításban, addig egy kis fókuszvesztés kitágíthatja a figyelem hatókörét, segíthet a kevésbé releváns információk befogadásában

– magyarázta Alexandra Decker, az új tanulmányt vezető kognitív idegtudós a Twitteren, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Ez segíthet a környezetünkben található szabályszerűségek megismerésében, vagy akár távoli ötletek, gondolatok vagy fogalmak integrálásában.

A kreativitás lehetett a modern ember sikerének kulcsa? Forrás: Shutterstock

A tudósok a kreativitás két aspektusát tudják mérni: ezek a távoli fogalmak közötti kapcsolatteremtés és az új ötletek vegyes keverékének létrehozása (az úgynevezett divergens gondolkodás). Ám az új készségek elsajátításához, az új ötletek kidolgozásához vagy az úgynevezett „flow-állapot" megtalálásához is kulcsfontosságú, hogy figyelmen kívül hagyjuk a zavaró tényezőket és tudjunk koncentrálni.

Senki számára sem újdonság, akivel már előfordult, hogy elbóbiskolt egy tanórán vagy előadáson, hogy a figyelem kiesése bizonyítottan károsítja az alapvető észlelést, a tanulást és a memóriát.

Ha megjelennek a zavaró tényezők, akkor a fókuszunk elhalványul és a figyelmünk csökken. Ám bárhogy is próbálkozunk, a figyelmünk természetesen ingadozik. Míg egyes kutatások szerint a figyelem hiánya az agyunk túlterheltségének jele, egy másik elmélet alapján a figyelem vagy fókusz elvesztése akkor következhet be, ha egy feladat túlságosan monotonná válik.

Így kell információmorzsákat keresni

Mindez váratlan előnyökhöz vezethet. Előfordulhat például, hogy az agyunk befelé fordul és elkezdhet a saját gondolatai között „vándorolni", esetleg létezhet egy boldog és „agyatlan" állapotban, vagy elkezdhet „megemészthető" információmorzsákat keresni, ami viszont segítheti a tanulást.
Erre akart rájönni Alexandra Decker, a Massachusetts Institute of Technology (MIT), aki munkatársa éppen azt szerette volna kideríteni:

hová „megy" az elménk, amikor a figyelmünk elhalványul, és hogy a fókuszvesztés néha jótékony hatással lehet-e a tanulásra.

Egy pillanatnyi fókuszvesztés hasznos is lehet Forrás: pexels.com

A szakember olyan kutatásokat követett, amelyek szerint a magasabb impulzivitással és alacsonyabb kognitív kontrollal rendelkező emberek – például a fiatal felnőttek és a gyerekek – jobban megtanulják az összefüggéseket a látszólag össze nem függő információk között, amelyekről azt mondták nekik, hogy ne vegyenek róluk tudomást.

A Decker által vezetett, a Psychonomic Bulletin and Review tudományos szaklapban publikált, új vizsgálatban összesen 53 egyetemi hallgatóból álló csoportnak azt a feladatot adták, hogy kategorizálják a számítógép képernyőjén megjelenő betűket és számokat, amelyeket zavaró szimbólumok szegélyeztek, és amelyeket figyelmen kívül kellett hagyniuk.

Ahogy arra a tanulmány rámutat, az emberek figyelme a várakozásoknak megfelelően ingadozott, illetve változott.

A kutatók ezt egy olyan technika segítségével figyelték meg, amely a figyelem ingadozását a személyes reakcióidő alapján érzékeli.

Gyorsabb és pontosabb válaszokat adtak

A kísérlet során fókuszvesztés pillanataiban a résztvevők figyelme kibővült, ami lehetővé tette számukra, hogy befogadják azokat a szimbólumokat, amelyek valóban párhuzamba állíthatók egy betű vagy egy szám megjelenésével – lényegében egy extra jelzéssel figyelmeztették az agyukat arra, hogy irányítsa a figyelmet a képernyőn látható dolgokra.

Végül meglepő módon, azok az emberek, akik gyakrabban vesztették el a figyelmüket, valójában gyorsabb és pontosabb válaszokat adtak, ami a szimbólumok által kódolt minták jobb megtanulására utal.

Azok az emberek, akik a legtöbbet tanultak a célzott párosításokról, gyakrabban voltak csökkentett figyelmi állapotban ,vagyis „a figyelmi zónán kívül", mint azok, akik kevesebbet tanultak, jegyzik meg a kutatók a közzétett tanulmányukban.

Míg a fókuszálás segít a céljainkra való összpontosításban, addig egy kis fókuszvesztés kitágíthatja a figyelem hatókörét Forrás: pexels.com

Mi több, amikor a tudósok ráközelítettek az egyes résztvevőkre, láthatták azt is, hogy a tanulás még sokkal nyilvánvalóbbnak bizonyult a figyelemkiesésük alatt.

Eredményeink arra utalnak, hogy a fókusz elvesztése néha valóban jó dolognak bizonyulhat

– vetette fel Decker. – Ám összességében talán a koncentrált és kevésbé koncentrált időszakok közötti váltakozás lehet a legjobb.

Ezek a laboratóriumi kísérletek természetesen csak a felszínét karcolják annak, hogy az agyunk hogyan regisztrálhatja vagy rangsorolhatja a perifériás információkat a való világban, ami sokkal összetettebb környezet, mint mondjuk egy számítógépterem.

Valóban segíthet a kreativitás beindításában

Mégis, a most közzétett eredmények jól illeszkednek a kutatások azokhoz az egyre növekvő számú kutatáshoz, amelyek elhárítják az elménk elkalandozása és az álmodozás körüli negatív hangulatkeltést.

Korábbi tanulmányok megállapították azt, amit bizonyára sokan tanúsíthatnak: ha egy tartós koncentrációs időszak után hagyjuk, hogy az elménk elkalandozzon, az valóban segíthet a kreativitás beindításában.

Agyunk neurális hálózata Forrás: Pinterest

Az új tanulmány szerint fontosnak tűnik azonban, hogy megtaláljuk az agy kreatív „hajlamainak felébresztéséhez" szükséges legjobb pontját: ha túl sok az inger és stimuláció, az agyunknak nem marad elég figyelme az ötletelésre; ráadásul ha nem kapunk elég ingert, akkor egy adott feladat is könnyen unalmassá válik.

A szakemberek végül megjegyezték azt is, hogy a figyelmünk ingatag, szeszélyes dolog.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy agyunk másodpercenként négyszer vált fókuszt, mintha a környezetét fürkészné, hátha talál más ingereket, amelyeket esetleg regisztrálnia kellene. És bár hasznos képesség, hogy éberen figyelünk a lehetséges veszélyekre, ám egyben olyan tevékenységi mintát is jelöl, amely könnyen eltérítheti a gondolatainkat a zavaró tényezőkkel teli világban.