Az eddigi legtávolabbról érkező rádióhullámokat észlelhették a csillagászok. A jelek közel 9 milliárd évesek.

A jeleket egy különleges és jelentős hullámhosszon észlelték, amelyet "21 centiméteres vonalnak" vagy "hidrogénvonalnak" neveznek, és amelyet a semleges hidrogénatomok bocsátanak ki. A felfedezés az indiai Giant Metrewave Radio Telescope nevű obszervatórium érdeme.

A rádióhullámokat az SDSSJ0826+5630 katalógusjelű, extrém távoli galaxis bocsátotta ki, a jelek közel 9 milliárd évesek.

Bár a galaxisok nagyon sok elektromágneses sugárzást bocsátanak ki, a hidrogénvonalat eddig csak közelebbi rendszereknél detektálták.

A korai galaxisokból származó elektromágneses sugárzás hatalmas távolságokat tesz meg a Földig, és az univerzum tágulása miatt a hullámhossza megnyúlik, energiája pedig csökken, ezért nagyon nehéz észlelni földi műszerekkel.

Rádióteleszkópok (illusztráció)Forrás: AFP/Alberto Pena

Az új jelet észlelő kutatócsoport ezért a gravitációs lencseként ismert jelenséget hívta segítségül. A gravitációslencse-hatás során egy nagy tömegű objektum egy vagy több, távolabbi égitest fényét felénk téríti, képét eltorzítja és meg is többszörözi.

Az SDSSJ0826+5630 esetében egy másik galaxis volt a lencse, a jeleket pedig harmincszorosára nagyította fel.

A csillagászok úgy vélik, a távoli galaxisból származó hidrogénvonal észlelése azt mutatja, hogy az univerzum korai időszakából származó jeleket is meg lehet figyelni.

Az eredményeket a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című szakfolyóirat közölte.