Mit szólna, ha kenderbetonnal építhetné fel az otthonát?

A kenderbeton kiváló szigetelőanyag, ami tűzálló, de biztonságosabbá teheti otthonainkat és épületeinket

A világ számos része néz szembe építőanyag-válsággal. Nincs elég beton vagy tégla a folyamatban lévő építkezésekhez, ami az építőanyagárak soha nem látott megugrását okozta. Az Adelaide-i Egyetem kutatóiból álló csoport most érdekes megoldással állt elő erre a problémára: a kender felhasználását javasolják otthonteremtésre.

A kenderbeton nem az a kender, amit ismerünk

Az Adelaide-i egyetem saját podcast-sorozatának, a The Discovery Pod-nak az első epizódjában Rachel Burton professzor kifejtette, hogy

a kender növény szárában található rostokból egy erős, betonszerű anyag, az úgynevezett kenderbeton készíthető.

Ezt a zöld építőanyagot a kenderrostok vízzel és mésszel való összekeverésével állítják elő. Érdekesség, hogy a kenderbetonból könnyen alakítható tégla, deszka, épületszigetelő anyag és hangszigetelő panel is.

A kender az egyik legősibb ipari növény, az ember már az újkőkorszakban ismerte Forrás: Budding/Unsplash

A kender rendkívül jó szigetelőanyag, ami szabályozza a páratartalmat, és kellemes lakókörnyezetet biztosít az ember számára

– mondta Rachel Burton, az Adelaide Egyetem professzora a ZME Science online tudományos portálnak. – Hatalmas potenciál rejlik benne, és nagy az érdeklődés, hogy most már házakat is építhetünk kenderből.

Hozzátette: a most felhasznált kender nem az a pszichoaktív szer, ami először az eszünkbe jut. Az a növény, amelyet a kutatók építőanyagként szeretnének alkalmazni, az az ipari kender, amelyet textíliák, állati takarmány, kötelek, bioüzemanyag és gyógyászati célú CBD-termékek előállítására használnak.

Az ipari kender nem tartalmaz tetrahidrokannabinolt (THC), tehát azt a vegyi anyagot, amely a marihuána bódító és bódító tulajdonságait adja.

A kenderbeton ezért is mentes minden, ehhez hasonló kémiai tulajdonságtól Az ipari kendert 2017 óta, a legalizálása óta termesztik élelmiszeripari célokra Ausztráliában. A növény tulajdonképpen a kannabisz egy olyan formája, amelyben nincs magas THC, tehát nem kábítószer. A szakemberek azért hozzáteszik: természetesen ez ugyanaz a faj, csak más a kémiai spektruma.

A kenderbeton mint fenntartható építőanyag

Burton professzor a kenderbeton különböző előnyei mellett kiemelte, hogy mivel a kiváló szigetelőanyagról van szó, ami emellett tűzálló is, biztonságosabbá teheti otthonainkat és épületeinket.

A tudósok szerint ráadásul segíthetne csökkenteni a bányászatból származó, költséges építőanyagoktól való függőségünket, amelyek szintén nem tesznek jót a környezetnek.

Úgy véli, hogy a kenderbetonból készült házak remek beltéri környezetet biztosítanának az embereknek. Ráadásul ez az anyag minden eddiginél megfizethetőbbé teheti az otthonokat, különösen azokon a területeken (például Ausztráliában), ahol nagy a lakásigény és kevés az építőanyag. Sőt, mivel a kender nem igényel különleges talajt vagy éghajlatot a növekedéshez, szinte bárhol a világon képesek vagyunk annyi kenderbetont előállítani, amennyit csak szeretnénk.

A kenderbeton kiváló szigetelőanyag, ami tűzálló, de biztonságosabbá teheti otthonainkat és épületeinket Forrás: Wynand van Poortvliet/Unsplash

Tűzálló, tehát ideális az ausztrál körülményekhez, és például Kaliforniához és az összes olyan helyhez, ahol forró és száraz a levegő

– magyarázta a professzor. – Sőt, a londoni tudományos múzeum már az összes értékes minta tárolására szolgáló páncélszekrényét is kenderből építtette, mert ezzel az anyaggal sokkal jobban tudják szabályozni a páratartalmat és a hőmérsékletet az épületben.

Számos korábbi tanulmány rámutat arra, hogy a kenderből készült épületek az üvegházhatású gázok kibocsátását és az építkezésekből eredő szennyezést is csökkenthetik világszerte. Az AIP Conference Proceedings tudományos folyóiratban 2022-ben közzétett tanulmányból például kiderül, hogy

az egy épületben felhasznált kenderbeton minden egyes méteres kockája 165 kilogramm széndioxidot köt meg.

Egy másik, 2019-ben publikált tanulmány kiemeli, hogy egy kenderbetonból készült épület képes teljesíteni a Zöld Épületek Világtanácsa (World Green Building Council - WGBC) által meghatározott összes kritériumot (többek között környezetbarát tervezés, magas energiahatékonyság, friss beltéri levegő), hogy az „zöld épületnek" minősüljön.