Az utóbbi idők legnagyobb tömegbalesetét porvihar okozta Magyarországon – mutat rá a Szegedi Tudományegyetem a hozzánk eljuttatott közleményben. Ahogy azt kiemelik: a porviharok kialakulása részben a klímaváltozásra, részben pedig a nem körültekintő területhasználatra vezethető vissza. A SZTE Földrajz és Földtudományi Intézet geográfusai több oldalról vizsgálták meg az eseményt.

Több tényező is növelte a porvihar kialakulásának esélyét

Emberéletet követelő tömegbaleset történt 2023. március 11-én Herceghalomnál, emlékeztetett az esetre a Szegedi Tudományegyetem közleménye. Az M1-es autópályán öt kamion és 37 személygépkocsi ütközött, összesen 39-en sérültek meg, köztük tíz gyermek. Egy holttestet később a roncsok alatt találtak meg.

A szerencsétlenség legfőbb oka az autópályán átsöprő porvihar volt.

A népi megfigyelés is alátámasztja, hogy a koratavaszi „böjti szelek" időszakában (márciusban és áprilisban) kell a leginkább számítani nagy erejű széllökésekre. Ez nemcsak a hirtelen katasztrófahelyzetek, de a talaj hosszú távú eróziója, termőképességének csökkenése szempontjából is kiemelten fontos kérdés.

Egy porfelhő a Földközi-tenger fölöttForrás: LANCE/EOSDIS Rapid Response/Jeff Schmaltz

Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban fordulnak elő porviharok hazánkban – hívja fel a figyelmet Dr. Sipos György az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense. – Erre volt példa a múltheti, azonban az elmúlt év első felében is rendkívül gyakoriak voltak az ilyen események; tavaly a szélsőségesen száraz időjárás is nagyban hozzájárult a porviharok kialakulásához, míg idén a csapadékhiány nem oly nagymértékű, viszont látszik, hogy egy-egy területen így is könnyedén meg tudja bontani a kellően erős szél a talaj felszínét.

Hozzátette: természetesen ehhez az is kellett, hogy a vetés még ne bújjon, s így a növényzet sem tudta megvédeni a felszínt. Egy biztos, a klímaváltozás következtében a szélsőséges időjárási helyzetek, így a szélviharok egyre gyakoribb előfordulása várható. Ha nem kezeljük a kérdést a területhasználat oldaláról, akkor megszokott jelenséggé válhatnak a porviharok a Kárpát-medencében.

A klímaváltozás miatt a hőhullámok hosszabb ideig tartanak és gyakoribbá válnakForrás: https://www.bbc.com/future/article/20220718-the-tips-from-science-for-staying-cool-in-a-heatwave

A mostani katasztrófa kialakulása szempontjából meg kell jegyezni, hogy az elmúlt hétvégéhez hasonlóan idén már több ciklonhoz vagy hidegbetöréshez kötődő hidegfront okozott jelentős, 100 kilométeres óránkénti sebességet elérő vagy meghaladó szélviharokat hazánkban – emelte ki Dr. Gál Tamás, az Szegedi Tudományegyetem TTIK Geoinformatikai, Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszékének docense. – Ráadásul a szokásosnál is gyakoribbak a szokatlan meteorológiai helyzetek.

Megvannak a következményei a talaj minőségére nézve is

A hozzánk eljuttatott közleményben a szakemberek azt is kiemelték, hogy a nagyon erős szelek mellett a baleset rávilágított az intenzív tájhasználat rendkívül komplex hatásmechanizmusára is. Ahogy fogalmaztak, a Zsámbéki-medence középső részének területét vastag lösztakaró borítja, amelyen egykor jóminőségű mészlepedékes csernozjomok alakultak ki.

A vályog fizikai féleségű termékeny csernozjomok hazánk legjobb talajait jelentik, éppen ezért rendkívül intenzív mezőgazdasági művelés alatt állnak.
Ennek sajnos megvannak a következményei a talaj minőségére nézve is: szinte mindenhol az országban jelentős szélerózió sújtja a csernozjomokat, lejtős területeken pedig a vízerózió is akár több 10 centiméteres talajpusztulást eredményez néhány évtized alatt – hangsúlyozta Dr. Barta Károly, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense. – Herceghalom környékén mindkét típusú erózió jellemző, hisz a domborzati viszonyok adottak, ráadásul a Tatai-árok szélcsatornaként is működik, felerősíti az É-Ny felől érkező széllökéseket.

„Agrársivatagoknak” is nevezik az intenzív monokultúrás mezőgazdasági gyakorlat következtében elsilányult tájatForrás: https://greenfo.hu/hir/nesze-neked-agrodiverzitas/

Kiemelte: akár a Google Maps-en is jól látszik, hogy a baleset helyszínétől északra és délre is felfedezhetők a szántóföldeken azok a világos színű foltok, ahonnan a termékeny talajtakaró gyakorlatilag már eltűnt. Felteszi a kérdést, hogy hová lett a termékeny talaj? Ahogy arra rámutatott, a környező patakokban halmozódik fel eutrofizációt okozva, illetve a szél által szállítva akár igen távoli területeken is lerakódhat. Az erózió által leginkább érintett, magasabban fekvő hátakon ráadásul a felszín gyorsabban elveszíti nedvességét, így a növényzet-mentes tavaszi időszakban a talajszemcséket összetartó erő híján a szél nagyon könnyen ki tudja fejteni erodáló hatását. dr. Barta Károly szerint sokan a talajpusztulást csak a mezőgazdaság problémájának tartják, holott a szombati baleset is rávilágított arra, hogy lényegesen távolabbra mutató következményei is lehetnek.

Műholdakkal is megfigyelhető a termőföld

A szakemberek szerint bár hazánk az ásványi nyersanyagokban és energiahordozókban szegény országok közé tartozik, talajaink Európa legjobb minőségű termőföldjei közé sorolhatók. Úgy vélik, emiatt is kulcskérdés tehát a fenntartható jövőnk - főként a mezőgazdasági termelésünk - szempontjából a magyarországi talajok termőképességének megőrzése, a talaj és tájvédelem. Arra is rámutattak, hogy a műholdak általában képesek a porviharok megfigyelésére, de inkább regionális és kontinentális léptékben, valamint a légkör magasabb rétegeiben lévő por térképezésére használják őket.

Kulcskérdés a magyarországi talajok termőképességének megőrzése, a talaj és tájvédelemForrás: pexels.com

A műholdas adatokon látható, hogy a terület nyitott; más tényezők, mint például a talaj típusa, a szélsebesség, a szélirány és a csapadék hiánya jelezheti, hogy az adott terület jobban ki van téve a porviharoknak – állítja, Dr. habil. Van Leeuwen Boudewijn, az SZTE TTIK Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa.

Hozzáfűzte: a porviharok kockázata geoinformatikai módszerekkel számszerűsíthető például a felszínborításra, a növényzetre, a talajra és az éghajlatra vonatkozó adatok felhasználásával. Ezen adatok egy része a műholdas adatokból nyerhető ki.

A tragédiák megelőzhetők

A hazai tájakra az 1960-as évek óta jellemző nagytáblás művelés kopár felszínei azonban sok esetben elősegítik a szél okozta talajpusztulást. A közlemény ezért kiemeli, hogy az egyetem Földrajz és Földtudományi Intézet táj és környezettervezés kurzusai során a hallgatók megismerik többek közt az erózió elleni védekezés formáit, az erdősávok tervezésének alapelveit.
A táblák közé telepített mezővédő erdősávok hatékonyan csökkenthetik a szélerózió, ezáltal a termőréteg pusztulás mértékét – hangsúlyozta Dr. Szilassi Péter, az SZTE TTIK Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi docense. – Ott, ahol a területhasználat változtatására, például szántóterületek gyepesítésére, vagy erdősítésre nincs mód, ott a mezővédő erdősávok telepítése mellett az ökológiai gazdálkodás, úgynevezett no tillage vagy minimum tillage módszerekkel történő művelést kell javasolni a gazdálkodók számára a térségi vagy településrendezési tervek készítése során.

A porviharok kockázata geoinformatikai módszerekkel számszerűsíthető (képünk illusztráció)Forrás: Jesse Watson

A docens szerint az egyetem környezetvédelmi cégeknél, tervező irodákban, önkormányzatoknál vagy az állami szférában elhelyezkedő geográfus hallgatói a megyei területrendezési tervek, vagy a településrendezési tervek készítése során kiválóan tudják kamatoztatni az egyetemi kurzusaikon tanult, a tudományok közül kizárólag földrajz által képviselt komplex szemléletmódot.
A szakemberek abban egyetértenek, hogy a klímaváltozás a 21. század legnagyobb kihívásainak egyike, amely „a közös jövőnket, azon belül a magyar mezőgazdaság jövőjét is veszélyezteti".

Meggyőződésük, hogy a geográfia által kínált komplex megközelítés elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy helyes válaszokat adjanak ezekre a mindannyiunk számára fontos, de a jövő generációit még fokozottabban érintő kihívásokra.