Új módszert fejlesztettek ki a rokonsági kapcsolatok azonosítására

dr. Neparáczki Endre éppen mintát vesz a Szent László koponyából kivett fogmintán Győrben

Az archeogenetikai vizsgálatokat jelentősen megkönnyítő új módszert közöltek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gyermekgyógyászati Klinika kutatói, az SZTE Genetikai Tanszékével és az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjával együttműködésben – tájékoztatta szerkesztőségünket csütörtöki közleményében a Szegedi Tudományegyetem.

Az egyik legrangosabb genetikai szaklapban, a BMC Genome Biology folyóiratban közzétett új módszer áttörést jelent a vizsgált minták közötti rokonsági kapcsolatok azonosításában.

A rokonsági analízis ugyanis korábban nagy bizonytalanságok mellett is csupán másodfokig (nagyszülő-unoka) volt lehetséges.

Ezzel szemben a correctKin nevet viselő új módszerrel akár negyedfokú rokonságig (ükszülő-ükunoka) is megbízhatóan azonosíthatók a rokoni kapcsolatok, akár erősen károsodott régészeti, vagy igazságügyi mintákból is, amikor csak viszonylag csekély töredékét, kevesebb, mint 10 százalékát ismerik a kutatók.

dr. Neparáczki Endre éppen mintát vesz a Szent László koponyából kivett fogmintán Győrben Forrás: Magyarságkutató Intézet

A módszer egyik nagy előnye, hogy közvetlenül a populáció genetikai analíziseknél használt EIGENSTRAT/PLINK adatokból dolgozik, és akár többezer minta gyors, együttes analízisére is alkalmas

– tájékoztatott a Szegedi Tudományegyetem. – A gyorsan bővülő Allen Ancient DNA Resource (AADR) adatbázisnak – amely az összes megjelent archaikus teljes genom adatot tartalmazza – köszönhetően, a rokonsági analízisnél kiemelkedően fontos referencia adatok is rendelkezésre állnak.

Ahogyan arról az intézmény korábban beszámolt, több középkori magyar uralkodó és Mátyás király azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai tanszékének munkatársa.

Kiemelték: a székesfehérvári osszárium megnyitásával, és a modern archeogenetika segítségével lehetőség nyílt arra, hogy az ott őrzött csontmaradványokból DNS mintát nyerjenek ki a szegedi laborban.

Eddig Antiókhiai Anna (1153-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjai után Szent László király (1040-1095) földi maradványait, továbbá feltételezhetően Halicsi Endrét (1210-1234) vagyis András magyar királyi herceget is sikerült azonosítani.

Az új módszerrel további eredményeket várnak a szegedi kutatók.

Kapcsolódó cikkek:

Fantasztikus eredményt hozott Szent László és III. Béla maradványainak genetikai azonosítása