Agancsai nőttek egy egérnek, miután génállományát keresztezték egy szarvaséval – írja az IFL Science.
Napi 2,75 centiméteres növekedési sebességével az agancs az egyik leggyorsabban regenerálódó szövet az állatvilágban. Az agancs azért különösen érdekes, mert az emlősök általában elvesztették a szervek és más szövetek regenerálódásának képességét, így egy rendszeresen újranövő, nagy méretű függelék páratlan betekintést nyújt abba, hogyan működhet a csontok regeneratív gyógyítása.
Kínai kutatók a regeneratív gyógyszerek kutatásának keretében szikaszarvasok agancsait vizsgálták. Ez a szarvasfaj arról ismert, hogy időszakosan ledobja az agancsát, majd újat növeszt. A kutatóknak sikerült izolálniuk több olyan sejtet és gént, amelyek az agancs visszanövesztéséért felelősek.
Tíz nappal az agancs leválása előtt a kutatók azonosítottak egy olyan őssejttípust, amely rendkívül aktív volt a regenerációban, és ezek az agancsok leválása után rövid ideig megmaradtak. A vedlés utáni ötödik napon azonban az őssejteknek egy új altípusa jelent meg.
Miután azonosították az agancsnövekedés több szakaszát, a kutatócsoport a legnagyobb regenerációs potenciállal rendelkező őssejteket Petri-csészében tenyésztette, majd egerek fejébe ültette.
45 nap elteltével az egerek fején miniatűr agancsok nőttek.
Az őssejtek olyan csontszövetté differenciálódtak, amelyek a csonttörés gyógyításában játszanak kulcsszerepet. Az agancsok gyorsan növekedtek, ami feltárta a csontfejlődést eredményező genetikai mechanizmusokat.
Ezeket az eredményeket idővel a humán gyógyászatban is hasznosítani lehet.