Veszélyeztetett partimadaraink I a bíbic

Bíbic (Vanellus vanellus) tojója a szatymazi Makra-széken ( Fotó: dr. Tokody Béla)

A bíbic egyike azoknak a lilealkatú madárfajoknak, amelyek a földön költenek és fokozottan veszélyeztetett a mezőgazdaság intenzívvé válása, a táplálékhiány, az egyre több ragadozó miatt. Jellegzetes bóbitájáról és fekete-fehér színéről könnyű megismerni. Szinte egész évben látható, az enyhe teleknek köszönhetően rendszeresen áttelel, ősszel sokezres csapatokban vonul át. Állománya az utóbbi időszakban megfogyott, mindössze 8400-16500 pár közé tehető. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Jellegzetes bóbitájáról könnyen felismerhető, madárfaj, szárnya röptében lekerekített, repülése verdes, határozott. A hazánkban is költő partimadarak közül a leggyakoribb faj.

Mivel részben az agrárkultúrákban is megtalálja életfeltételeit, az extenzív mezőgazdasági környezethez még tudott alkalmazkodni, de a vegyszerek negatívan hatottak állományára.

Elterjedési területének legnagyobb részén vonuló.

Bíbic (Vanellus vanellus) tojója a szatymazi Makra-széken ( Fotó: dr. Tokody Béla) Forrás: https://www.mme.hu/csongrad-megyei-helyi-csoport/veszelyeztetett-partimadaraink-i-bibic

Vizes élőhelyekhez kötődik, megtalálható költőfajként a tengerpart melletti lagúnákban, hazánkban főleg mocsárréteken, szikes tavakon, árasztásokon, szántóföldek mélyebb fekvésű területrészein kialakuló belvizes foltokon költ. Eurázsia mérsékelt övi részén szinte mindenütt előfordul, de a hideg és a mediterrán klímán is egyaránt. Nálunk alföldi környezetben jellegzetes költőfaj, de kisebb nyílt jellegű élőhelyeken is megtelepszik. Fészekgödröt alakít ki, melybe a vízviszonyoktól függően változó mennyiségű növényi anyagot hord.

A bíbic egyike azoknak a lilealkatú madárfajoknak, amelyek a földön költenek és fokozottan veszélyeztetett a mezőgazdaság intenzívvé válása, a táplálékhiány, az egyre több ragadozó miatt. Forrás: https://www.mme.hu/csongrad-megyei-helyi-csoport/veszelyeztetett-partimadaraink-i-bibic

A költést követően nagyobb vizes élőhelyeken gyülekezik, nagyobb csapatokban vonul Nyugat- és Dél-Európa felé, Afrikába is eljut. Március elején érkeznek vissza csapatai, március második felében már tojások ülnek a madarak, szinte mindig 4 tojásos fészekalja van.

A kotlás 24 napig tart, mindkét szülő részt vesz benne. A fiókák fészekhagyók, a két szülő védi, vezeti és melegíti őket. Veszély esetén a fiókák lelapulnak, a szülők a levegőben üldözőbe veszik, és addig zaklatják, támadják a ragadozómadarat vagy varjúfélét, amíg el nem hagyja a madarak revírjét.

Bíbic-fióka a sándorfalvi Fertőn ( Fotó: dr.Tokody Béla) Forrás: https://www.mme.hu/csongrad-megyei-helyi-csoport/veszelyeztetett-partimadaraink-i-bibic

A fiókák öthetes korban lesznek röpképesek. Főleg rovarokat, pókokat, férgeket és puhatestűeket fogyaszt, ezt kiegészíti növényi eredetű táplálékokkal.

(Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: https://www.mme.hu/)