Jellegzetes bóbitájáról könnyen felismerhető, madárfaj, szárnya röptében lekerekített, repülése verdes, határozott. A hazánkban is költő partimadarak közül a leggyakoribb faj.
Mivel részben az agrárkultúrákban is megtalálja életfeltételeit, az extenzív mezőgazdasági környezethez még tudott alkalmazkodni, de a vegyszerek negatívan hatottak állományára.
Elterjedési területének legnagyobb részén vonuló.
Vizes élőhelyekhez kötődik, megtalálható költőfajként a tengerpart melletti lagúnákban, hazánkban főleg mocsárréteken, szikes tavakon, árasztásokon, szántóföldek mélyebb fekvésű területrészein kialakuló belvizes foltokon költ. Eurázsia mérsékelt övi részén szinte mindenütt előfordul, de a hideg és a mediterrán klímán is egyaránt. Nálunk alföldi környezetben jellegzetes költőfaj, de kisebb nyílt jellegű élőhelyeken is megtelepszik. Fészekgödröt alakít ki, melybe a vízviszonyoktól függően változó mennyiségű növényi anyagot hord.
A költést követően nagyobb vizes élőhelyeken gyülekezik, nagyobb csapatokban vonul Nyugat- és Dél-Európa felé, Afrikába is eljut. Március elején érkeznek vissza csapatai, március második felében már tojások ülnek a madarak, szinte mindig 4 tojásos fészekalja van.
A kotlás 24 napig tart, mindkét szülő részt vesz benne. A fiókák fészekhagyók, a két szülő védi, vezeti és melegíti őket. Veszély esetén a fiókák lelapulnak, a szülők a levegőben üldözőbe veszik, és addig zaklatják, támadják a ragadozómadarat vagy varjúfélét, amíg el nem hagyja a madarak revírjét.
A fiókák öthetes korban lesznek röpképesek. Főleg rovarokat, pókokat, férgeket és puhatestűeket fogyaszt, ezt kiegészíti növényi eredetű táplálékokkal.
(Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: https://www.mme.hu/)