Ezek a világ legfurcsább húsvéti szokásai

A világ legnagyobb omlettje készül húsvétra Franciaországban

A húsvét világszerte népszerű ünnep, ám minden kultúrának megvannak a saját egyedi hagyományai. Számos érdekes húsvéti szokás létezik az ételektől kezdve a dekorációkig bezárólag, amelyek régiónként is változnak. Ez az ünnep ugyanis sokkal többet jelent, mint néhány szabadnapot, csokoládényuszit és tojást: a húsvét ugyanis a kereszténység csodálatos vallási ünnepe  amelyet mindenféle tradíció és szokás kísér. Összegyűjtöttünk néhány húsvéti hagyományt a világból, amelyek bepillantást engednek a különböző kultúrák különös ünnepi szokásaiba, a franciaországi óriási omletttől a svéd húsvéti boszorkányokig. Bizarr vagy éppen megható szokások.

Papírsárkányok reptetése Bermudán

A Bermuda szigetcsoporton élők húsvétkor szó szerint magasra törnek: a sárkányeregetés ugyanis majdnem mindenki kedvenc ünnepi időtöltése. A bermudaiak saját maguk készítik a sárkányaikat, amelyek fapálcákból, színes papírból és bonyolult mintákból állnak.

Mindezt egy különleges, „hummers" (magyarul kalapácsok) nevű szövettel koronázzák meg, ami a sárkány reptetése közben zümmögő hangot hallat, amit pedig a helyiek a bermudai húsvét hangjaként aposztrofálnak.

Ezen az ünnepen mindenki összegyűlik a sárkányreptetésre, vagy elmegy a Horseshoe Bay Beach tengerpartjára, hogy részt vegyen az éves nagypénteki sárkányfesztiválon.

Papírsárkány a Bermuda szigetcsoporton húsvétkor Forrás: Pinterest

Úgy tartják, hogy a sárkányrepülés hagyománya akkor kezdődött, amikor egy helyi tanárnak gondot okozott Jézus feltámadásának magyarázata az iskolai osztályában,

ezért készített egy sárkányt, hogy ennek segítségével demonstrálja a mennybemenetelt. A papírsárkányok többnyire hat- vagy nyolcszögletűek, és a szerkezet egy részén kereszt alakúak.

Húsvéti boszorkányok világszerte

A húsvéti boszorkánynak öltözés az egyik szórakoztató húsvéti hagyomány Finnországban: a gyerekek színes ruhákat öltenek és az arcukra szeplőket festenek ilyenkor. Erre a furcsa szokásra általában virágvasárnap kerül sor Kelet-Finnországban, Nyugat-Finnországban pedig nagyszombaton.

A „kis boszorkányok" ezután színes tollakkal és krepp-papírral díszített fűzfaágakkal járnak házról házra, ahol rímbe szedett áldást mondanak, ami a gonosz szellemek elűzésére szolgál, cserébe pedig csokoládétojást kapnak.

Boszorkánynak öltözött gyerekek Finnországban Forrás: Shutterstock

A spanyolországi Verges városában nagycsütörtökön a hagyományos, középkori eredetű „dansa de la mort", azaz „haláltánc" keződik. Ilyenkor az előadás minden szereplője csontváznak öltözik, hogy eljátsszák a passió jeleneteit. A körmenet végén a ijesztő csontvázak hamvakkal teli dobozokat. visznek. A hátborzongató tánc éjfélkor kezdődik, és három órán át, kora reggelig tart.

A szicíliai Prizziben az "Abballu de daivuli" során a helyiek ördögökké változnak, akik ijesztő maszkokat viselnek és vörös köntösbe öltöznek.

Az álruhások annyi „lelket" zaklatnak, amennyit csak tudnak (ami valójában azt jelenti, hogy egy italt kell fizetniük a jelmezes alakoknak), mielőtt délután Szűz Mária és a feltámadott Krisztus megmentené a napot azzal, hogy elzavarja az ördögöket az angyalokkal.

Óriás omlett készül Franciaországban

Ne felejtsen el villát vinni magával, ha húsvét hétfőjén a dél-franciaországi Haux városában jár. A településen ugyanis minden évben egy óriási omlettet szolgálnak fel a város főterén. És amikor azt állítják, hogy gigászi méretű, akkor sem túloznak:

az omletthez több mint 15 ezer tojást használnak fel, amit egy óriási serpenyőben sütnek ki, és amiből akár ezer ember is jóllakhat.

Minden Hauxban élő család ilyenkor már reggel feltöri a tojásokat az otthonában, majd később a főtéren gyűlnek össze, ahol a hatalmas omlett készül ebédre, de ebből gyakran még vacsorára és a másnapi reggelire is marad.

A világ legnagyobb omlettje készül húsvétra Franciaországban Forrás: Getty Images

A hagyomány egy régi történeten alapul: a legenda szerint amikor Napóleon és serege Dél-Franciaországon utazott keresztül, megálltak egy kisvárosban, ahol omlettet ettek.

Napóleonnak viszont annyira ízlett az étel, hogy megparancsolta a városlakóknak, hogy gyűjtsék össze a tojásokat és másnap készítsenek egy óriási omlettet az egész hadseregének.

Minden tojást pirosra festenek

A húsvét világszertea sokszínű, díszített tojásokról ismert. Görögországban azonban azok, akik a húsvétot az ortodox hagyomány szerint ünneplik, lemondanak a színek keveréséről, amikor a tojásokat sok szín helyett egyetlenre, mégpedig vörösre festik.

A görögök az évszázadok óta pirosra festik a tojásokat húsvétkor Forrás: Shutterstock

A bíbor színű tojások kétszeresen is szimbolikus jelentőségűek, mivel a tojást az újjászületés jelképeként használják, a piros színt pedig Jézus vérének szimbólumaként, amely Isten fiának diadalmas visszatérését jelzi.

A görögök igencsak kreatívan bánnak a piros tojásokkal az évszázadok alatt , amelyek díszítésére különböző árnyalatokat, bonyolult mintákat és hasonlókat készítettek.

Száműzik a húst az asztalról

Míg a világ számos pontján úgy ünneplik a húsvétot, hogy az ünnepi asztalra sokféle finomság kerül az évszak minden ízével, Etiópiában ennek pont az ellenkezőjét teszik. Az országban ugyanis a nyugati egyház böjtjéhez hasonló böjti időszakot tartanak.

Etiópiában nem esznek húst húsvétkor Forrás: Pinterest

A régióban élő keresztények ilyenkor a „Fasika-t" ünneplik; az amhara szó húsvétot jelent, és ami a húsvét vasárnapig tartó 55 napos időszakra utal.

Ebben az időszakban minden hús és állati termék lekerül az asztalról egészen a vasárnapi istentiszteletig, amikor a Faskia egy fergeteges, ételekkel és tánccal teli ünnepséggel ér véget.
Az etióp kopt keresztények a húsvéti vacsora elfogyasztásának nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a karácsonyi vacsorának, és éppen ezért töltenek annyi időt a „nagy napra" való felkészüléssel.

Színes kültéri szőnyegek

A nagyhét előtt a dél-guatemalai Antiguában színes szőnyegekkel borítják be az utcákat a nagypénteki körmenetre készülve.

A hosszú szőnyegek virágokból, színes fűrészporból, gyümölcsökből, zöldségekből és homokból készülnek.

Néhány ilyen húsvéti szőnyeg akár fél kilométer hosszú is lehet Forrás: Lucy Brown - loca4motion

Ezeket gyakran olyan jelenetek díszítik amik valamilyen okból fontosak az őket készítő művészeknek, a vallástól kezdve a maja hagyományokon át egészen a guatemalai történelemig. Néhány ilyen szőnyeg akár fél kilométer hosszúra is nyúlhat, a művészek pedig gyakran előre elkészített sablonokat használnak a gyors összeállításhoz, mivel mindössze 24 órájuk van arra, hogy a nagypénteki körmenetet megelőző napon elkészítsék a művészi hatású szőnyegeiket.

Tűzijátékok és szekérrobbantás

Az olaszországi Firenzében a helyiek húsvétkor egy közel 350 éves szokást tartanak Scoppio del Carro néven, ami a „szekér robbanását" jelenti, és amelynek az eredete egészen az első keresztes hadjárat idejére nyúlik vissza. Ilyenkor tűzijáték-rakétákkal raknak meg egy díszes szekeret, amit 15. századi színes jelmezekbe öltözött emberek vezetnek végig az utcákon.

Amint a kocsi a dómhoz ér, a firenzei érsek a templom belsejébő - a húsvéti mise részeként - meggyújtja a gyújtózsinórt, amivel kezdetét veszi a látványos tüzijáték.

Néhány mexikói hagyományt is a tűzijáték kíséri; ilyen például a nagyszombati tűzijáték. A helyiek úgynevezett Júdás-égetést tartanak, amikor is Iskarióti Júdás óriási papírmasé figuráit tűzijáték-rakétákkal töltik meg, hogy aztán felrobbantsák azokat.

Átélik a keresztre feszítés kínjait

A Fülöp-szigetek az egyetlen délkelet-ázsiai katolikus ország, ezért érthető, hogy lakói nagyon komolyan veszik a húsvéti ünnepet. San Pedro Cutud-ban minden év nagypéntekén jónéhányan keresztre feszíttetik magukat, hogy átéljék Jézus kínszenvedését.

A Fülöp-szigeteken újra átélik a keresztre feszítés kínjait Forrás: Shutterstock

Tény, hogy a katolikus egyház elítéli ezt a szokást, ám ez a véres hagyomány makacsul tartja magát és turisták ezreit vonzza az országba húsvétkor.

És nem ők az egyetlenek: Mexikóban a Semana Santa (nagyhét) ünnepségen Jézus elfogásának, elítélésének és keresztre feszítésének drámai felelevenítése zajlik és nagy megtiszteltetésnek számít részt venni a passiójátékban. Néhány régióban, mint például Taxco-ban úgynevezett „penitenteseket" is bemutatnak, akik olyan személyek, akik „bűnbánatukat és hitük bizonyítását azzal mutatják ki, hogy fizikai fájdalmat okoznak a testüknek azzal, hogy megkorbácsolják magukat, vagy keresztet cipelnek a hátukon".