Kifogyhatunk hamarosan az aranyból?

Illusztráció

Az aranyat vezetőképessége, mattításra való képtelensége, megmunkálhatósága és természetesen jó megjelenése miatt kedvelik. De a látszólagos bősége ellenére, lehet, hogy egy nap elfogynak az aranykészleteink?

A történelem folyamán számos alkalommal tombolt aranyláz, a 19. század folyamán jelentős lelőhelyeket találtak Ausztrálázsiában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Dél-Afrikában.

Becslések szerint a történelem során bányászott arany kétharmadát az 1950-es évek óta termelték ki. A világ az elmúlt 100 évben, egészen mostanáig, minden évben mintegy 1,8 százalékkal növelte aranytartalékait.

Az aranycsúcs

Az ún. aranycsúcs fogalma arra az időszakra utal, amikor az aranytermelés növekedése megáll. Mivel a termelés 2018-ban - 2008 óta először - 1 százalékkal csökkent, az aranykészletek már nem érik el a termék iránti nagy keresletet. Ez 2021-ben 460,3 tonnás globális hiányt eredményezett, ami a szakértők szerint arra enged következtetni, hogy elérhetjük az arany csúcsát.

Míg a feltételezett aranycsúcs időzítése a koronavírus-járványnak tudható be, amely ideiglenesen leállította és lelassította a bányászati műveleteket, az iparág azért képtelen a kereslet elérésére, mert az elmúlt években nem sikerült nagyobb aranylelőhelyeket találni.

A 2021-es hiányadat azonban nem veszi figyelembe az újrahasznosított aranytartalékokat, amelyek az év során lenyűgöző 1150 tonnát tudtak kitermelni, így ellensúlyozni tudták a bányászati hiányt.

Az arany újrahasznosítási képessége csak egyike az ásvány számos előnyös tulajdonságának, és amíg folytatni tudjuk az újrahasznosítási folyamatot, ez képes lesz ellensúlyozni a csökkent bányászati hozamot és a kereslet növekedését.

Illusztráció Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Sven Hoppe

Amit eddig találtunk

A történelem során bányászott arany becsült mennyisége körülbelül 169 643 tonna lehet, a teljes felfedezett mennyiség pedig 221 353 tonna körül van. Az arany gyakorlatilag elpusztíthatatlan természetének és újrahasznosíthatóságának köszönhetően ez a mennyiség még mindig nagyjából teljes egészében megvan. Bár ez nagy számnak tűnhet - és a Szabadság-szobornál körülbelül nyolcszor nagyobb súlyú -,

valójában az összes valaha felfedezett arany elférne egy 23 méteres (körülbelül egy krikettpálya hosszúságú) kockában.

Évente körülbelül 2500-3000 tonna aranyat bányásznak, az összes arany több mint 30 százaléka a dél-afrikai Witwatersrand Basin bányából származik. Jelenleg Kína a legnagyobb aranybányász, míg az egyetlen legnagyobb aranybányászati komplexum a Barrick Gold nevadai aranybányái, amik évente 99 223 kilogrammot termelnek.

Illusztráció Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Sven Hoppe

Mennyi maradt?

Az arany 0,0013 milliomodrésznyi mennyiségben található a földkéregben. Ez első látásra elég kevésnek tűnhet, de összehasonlításképpen: a legritkább nemesfém, a ródium mindössze 0,000037 milliomodrészben van jelen a földkéregben.

A földben maradt aranyat vagy tartalékként mérik, amelyet a jelenlegi aranyárak mellett gazdaságos bányászni, vagy erőforrásként, amely alaposabb vizsgálatot igényel annak megállapításához, hogy gazdaságos-e, vagy magasabb áron kell értékesíteni.

Az amerikai földtani intézet becslése szerint a földalatti tartalékok körülbelül 51 700 tonnát tesznek ki - ez a felfedezett arany nagyjából 20 százaléka, amely még kibányászható.

Ez azt jelentené, hogy a jelenleg ismert összes aranytartalékot alig több mint 17 év alatt ki lehetne bányászni.

A bányászati technológia fejlődése azonban megkönnyíti az új tartalékok felfedezését és gazdaságosabbá teszi az erőforrások kitermelését, így nem valószínű, hogy a közeljövőben kibányásszuk a Föld összes aranyát. A bányavállalatok most az ausztráliai Victoriába áramlanak, amit egyesek második aranyláznak neveznek. Itt a kőzetképződés modernebb ismereteit használják fel, hogy pontosabban előrejelezzék az aranytartalékok helyét, és a mai modern fúróberendezések nagyobb hozamot tesznek lehetővé.

Illusztráció Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Uli Deck

Egyéb aranyforrások

Számos olyan aranytartalékról is tudunk, amelyek kitermelése nem gazdaságos, és valószínűleg soha nem is lesz az.

Az Antarktiszon található ismert lelőhelyek kitermelése a kontinens zord éghajlati viszonyai között komoly felszerelést és kockázatot igényelne. Hasonlóképpen, a feltételezések szerint az óceánok fenekén is van arany, de mivel nincs járható út, hogy eljussunk hozzá, a hozam értéke soha nem indokolná az előrelépést.

Ha messzebbre tekintünk, a Holdon is vannak aranytartalékok. Bár egy nap talán lesz holdi bázisunk, jelenleg a holdi arany bányászata nem éri meg a piaci értékét.