Megállíthatatlanul pusztulnak a tengeri sünök

tengeri sün
A philaster néven ismert csillós állat felelős a tengeri sün elpusztulásáért
Vágólapra másolva!
A floridai egyetem tengerbiológusai azt állítják, hogy megoldották a hosszútüskés tengeri sünök tömeges pusztulásának rejtélyét, amely az Egyesült Államoktól a Karib-tengerig megjelent.
Vágólapra másolva!

A tudósok egy mikroszkopikus, egysejtű parazitát okolnak a tavaly év elején bekövetkezett pusztulásért.

Az érintett Diadema antillarum tengeri sünök az élősködő miatt elveszítik tüskéiket és szívóerejüket, majd elpusztulnak a betegségben.

A tampai Dél-Floridai Egyetem (USF) kutatói azt is gyanítják, hogy egy organizmus, a philaster néven ismert csillós lehetett a felelős a tengeri sünök mintegy 98 százalékának kiirtásáért egy hasonló epizódban, ami az 1980-as években következett be a térségben.

– mondta Mya Breitbart, a USF biológiai oceanográfia professzora a Tampa Bay Timesnak arról a napról, amikor tavaly márciusban meghívták a kihalás kutatására és amit a The Guardian online portálja idéz.

A D. antillarumot érintő kóros állapot előrehaladása Forrás: Sciene.org

Breitbart és egy csapat (amelyben a Cornell Egyetem és az amerikai földtani intézet tudósai is részt vettek) négy hónap alatt megfejtette a rejtélyt.

A Science Advances című szakfolyóiratban publikált tanulmányuk szerint a „bűnösöket" úgy azonosították, hogy mintákat gyűjtöttek 23 karibi helyszínről, köztük Arubáról, az Amerikai Virgin-szigetekről és Puerto Ricóról, és

megfigyelték a tengeri sünökhöz kötődő organizmusokat, amelyeket a korallzátonyok „fűnyíróinak" is neveznek, mivel képesek elfogyasztani a bomlást okozó algákat.

Végül úgy azonosították a philaster-t, hogy azt egy egészséges, laboratóriumban tenyésztett tengeri sünökkel teli tartályokba helyezték, ahol megfigyelték, hogy a minta mintegy 60 százaléka elpusztult, ráadásul ugyanazokkal a tünetekkel, mint amelyeket a tengeri környezetben láthattak.

A philaster néven ismert csillós állat felelős a tengeri sün elpusztulásáért Forrás: Pascal Pochard-Casabianca/AFP/Getty Images

A tudósok hasonlóságokat is azonosítottak a mostani és az 1980-as esemény között; azt mondják, hogy a végeredmény ugyanaz: a korallzátonyok úgymond „eltömődtek" algákkal és tápanyaghiány keletkezett, ami tovább súlyosbította a korallzátonyok bizonytalan állapotát.

A karibi zátonyok ráadásul már korábban is szenvedtek egy gyorsan terjedő és rendkívül fertőző kőkorall-szövetvesztő betegségtől, és a tudósok több mint egy évtizeddel ezelőtt arra figyelmeztettek, hogy az egész zátonyrendszert az összeomlás veszélye fenyegeti.

Bár egylőre nincs ismert módszer a philaster felszámolására vagy a tengeri sünök tőle való megóvására, ám a szakemberek abban bíznak, hogy a további kutatások áttörést hoznak.