A repüléstudomány magyar kutatója, a szuperszonikus repülés atyja

Vágólapra másolva!

Hatvan éve, 1963. május 7-én (egyes források szerint 6-án) halt meg a németországi Aachenben Kármán Tódor gépészmérnök, fizikus, az aerodinamika és a rakétatechnika világhírű kutatója.

Origo

Vágólapra másolva!

repülés repüléstudomány szuperszonikus repülés Kármán Tódor

Egy irányítható, függőlegesen felemelkedő repülőt fejlesztett ki

Kármán Tódor Budapesten született 1881. május 11-én. Már a Mintagimnázium (ma: Trefort Ágoston Gimnázium) diákjaként ritka matematikai tehetséget árult el, országos matematikai versenyt is nyert. A Királyi József Műegyetemen 1902-ben szerzett kitűnő minősítéssel gépészmérnöki diplomát, ezután Bánki Donát tanársegédeként és a Ganz gyár mérnökeként dolgozott.

Kármán Tódor 1906-ban kétéves akadémiai ösztöndíjat kapott a németországi Göttingeni Egyetemre, itt írta doktori értekezését Ludwig Prandtl, az „aerodinamika atyjának" irányításával a nyomott rudak kihajlásának problémájáról.

1911-ben az áramló folyadékba helyezett nem áramvonalas, lapos és széles test mögött kétoldalt váltakozva leváló örvényeket elemezte és felállította a Kármán-féle örvénysor matematikai elméletét, ennek alapján magyarázta meg 1940-ben az amerikai Tacoma híd szélvihar miatti összeomlását.
Hazatérve 1912-ben a selmecbányai Bányamérnöki Akadémián tanított, a következő évben az aacheni egyetem tanára lett.

Kármán Tódor, a világhírű magyar fizikus, akit a szuperszonikus repülés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek. Forrás: Wikimedia Commons

Az első világháború kitörésekor raktárosnak osztották be, majd Bécs mellé, a Monarchia hadirepülőinek bázisára vezényelték.

Kármán Tódor itt fejlesztett ki Petróczy Istvánnal és Zurovetz Vilmossal egy irányítható, függőlegesen felemelkedő repülőt (a feltalálók nevének kezdőbetűiből PKZ helikopter), a légcsavart Asbóth Oszkár tervezte. A Tanácsköztársaság idején közoktatási népbiztos-helyettesként részt vállalt a műszaki felsőoktatási reform kidolgozásában, a Kommün bukása után visszatért Aachenbe aerodinamikát tanítani.

Kiemelt figyelmet szentelt az űrkutatás kérdéseinek

Kármán Tódor közreműködött a Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Unió létrehozásában. A húszas évek végétől az Egyesült Államokban is oktatott, majd 1933-ban a fasizmus elől végleg ide települt, Pasadenában a Guggenheim Aeronautikai Laboratórium igazgatója lett.

Ez az intézet lett „a repüléstudomány Mekkája", ahol Kármán Tódor fontos eredményeket ért el a mérnöki matematika, a folyadékmechanika, a turbulencia-elmélet, a repülőgép-szerkezetek és a talaj széleróziójának kutatásában.

Őt nevezik a hangsebességen felüli repülés atyjának is, mivel megoldotta a szuperszonikus repülés számos kérdését. Megalkotta a határfelület elméletét, kutatásokat végzett a kristályrácsok, az égéselmélet, a magneto-hidrodinamika, a fémek képlékeny alakítása és az aero-termokémia terén, közreműködött az Egyesült Államok Repüléstudományi Intézetének megalapításában.

Kennedy elnök 1963-ban átadja Kármán Tódornak a Nemzeti Tudományos Érem kitüntetést Forrás: Abbie Rowe

Az 1930-as évek második felétől kiemelt figyelmet szentelt a reaktív meghajtásnak, az űrkutatás kérdéseinek.

Frank J. Malinával 1940-ben bebizonyították, hogy lehetséges szilárd vagy folyékony üzemanyagú, hosszú égésű rakétát építeni, s elkészítették a felszállást segítő rakéta prototípusát. Kármán közreműködött az első rakétákat gyártó cég, az Aerojet General Corporation létrehozásában, 1942-ben saját vállalatot is alapított.

Egy ideig főtanácsadóként dolgozott az amerikai hadügyminisztériumban, később a NATO-nál, 1944-ben egyik alapítója volt a NASA Sugárhajtású Laboratóriuma elődjének.

Részt vett az amerikai rakéta- és űrkutatási programban, kidolgozta a felszállást segítő rakétákkal ellátott repülőgépet, vezetésével fejlesztették ki az öngyulladó folyékony üzemanyagokat, az első irányított ballisztikus rakétákat, részt vett a B-36, B-47 és B-52 repülőgépek kialakításában.

Amerikai és európai egyetemek fogadták díszdoktorrá

Az ő tervei alapján indította el 1950-ben az UNESCO az aszályos övezetek kutatását, ő kezdeményezte a NATO-államok Aeuronautikai Kutatási és Fejlesztési Tanácsadó Csoportjának (AGARD) létrehozását, s javaslatára hívták életre a Nemzetközi Repüléstudományi Tanácsot (ICAS);

1960 és 1963 közt a NATO megbízásából a tudomány és a technika kölcsönhatására vonatkozó vizsgálatokat vezette.

Kármán Tódor kutatásai mintegy 170 tanulmányban, könyvben láttak napvilágot, amerikai és európai egyetemek fogadták díszdoktorrá, tudományos akadémiák tagja volt. Számos magas kitüntetés mellett 1956-ban megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, a Szabadság érdemérmet, s John F. Kennedy elnök neki adta át elsőként a legfontosabb amerikai tudományos elismerést, a Nemzeti Tudományos Érmet.

Nevéhez fűződnek a következők:

Föppl–Kármán egyenletek (rugalmas lemezek elhajlása),
Born–von Kármán határ-állapot, Kármán rácsmodell (kristálytan),
Chaplygin–Kármán–Tsien megközelítés (potenciális áramlás),
Falkowich–Kármán egyenlet (transzonikus áramlás),
Von Kármán konstans (fal-turbulencia),
Kármán-vonal (aerodinamika és asztrodinamika),
Kármán–Howarth egyenlet(wd) (turbulencia),
Kármán–Nikuradze korreláció (nagy viszkozitású folyadékok áramlása),
Kármán–Pohlhausen paraméter (határrétegek),
Kármán–Treffz transzformáció (szárnyprofil elmélet),
Kármán–Prandtl törvény (áramlási sebesség fedetlen csatornákban),
Kármán integrálegyenlet (határréteg elmélet),
Repülő orrkúp-tervezés Haack-széria, Kármán féle csúcsív, vagy boltív (szuperszonikus aerodinamika),
Kármán örvénysor (áramlás henger alakú tárgy mögött).

Kármán Tódor 1963. május 7-én (más források szerint 6-án) halt meg Aachenben, koporsóját az amerikai légierő szállította végső nyughelyére, a hollywoodi Memorial temetőbe.

A Goldtimer Alapítvány büszkesége az aerodinamika magyar származású atyja, Kármán Tódor nevét viseli Fotó: Polyák Attila - Origo

A Holdon és a Marson krátert neveztek el róla, az Egyesült Államok postahivatala bélyeget adott ki emlékére.

Mellszobra áll a Budapesti Műszaki Egyetem szoborparkjában és a Közlekedési Múzeum parkjában. A róla elnevezett díjat 2000 óta adományozzák évente a magyar gazdasági élet azon szereplőinek, akik jelentős szerepet vállalnak a magyarországi oktatás, képzés, felnőttoktatás, tudományos kutatás támogatásában. 1990 óta nevét viseli a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának egyik kollégiuma.

(MTVA Sajtóarchívum)