Dupla kockázatot jelent a cukorbetegség és az emelkedett koleszterinszint

Cholesterol molecule, illustration arterial artwork atom atoms ball bond bonds carbon chemical chemicals cholesterol compound element heart hormones hydrocarbon hydrogen lipid lipids medical molecular structure molecule molecules no-one nobody organic ste
Koleszterinmolekula. A koleszterin létfontosságú alkotója a sejtmembránoknak
Vágólapra másolva!
A cukorbeteg férfiaknál kétszeres, a nőknél 3-4-szeres az esélye annak, hogy szív- és érrendszeri betegség alakul ki náluk a későbbiekben. Még tovább fokozódik a kockázat, ha a cukorbetegséghez emelkedett koleszterinszint társul.
Vágólapra másolva!

Ha valaki cukorbeteg, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélye is számottevően megnövekszik nála. A megemelkedett kockázatnak az az oka, hogy amikor a vércukorszintünk tartósan magas (ahogy a cukorbetegeknél is) érfalaink egy idő után károsodnak. Ugyanis, ha a testünk nem tudja hasznosítani a teljes vérben keringő cukormennyiséget, akkor a cukor egy része a vörösvérsejtekhez tapad és lerakódásokat képez az erek falán. Ezek a lerakódások később akadályozhatják az oxigént és tápanyagot szállító vörösvérsejtek szabad áramlását5,6 (így tulajdonképpen „kiéheztetik" a szívünket). Mindezek következtében könnyen szívproblémáink alakulhatnak ki a későbbiekben.

De nemcsak a cukorbetegség növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, hanem a kórosan magas vérzsírszint is, mert ez szintén lerakódások képződéséhez vezethet ereink falán. Sajnos a 2-es típusú cukorbetegség mellett gyakran alakul ki kórós vérzsírszint is, így a legtöbb cukorbetegnek két súlyos rizikótényező is rontja a kilátásait.

A cukorbetegség önmagában is fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát Forrás: https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/cukorbetegseg/73

A vérzsíroknak 2 fajtáját különböztetjük meg: a koleszterint és a trigliceridet.

A koleszterinből létezik „jó" és „rossz" fajta is. A „jó" koleszterin, az úgynevezett HDL a szövetekből a májba szállítja vissza a koleszterint, hogy az ott kiválasztódhasson. Fontos tudni, hogy a „jó" koleszterin esetében az az előnyös, ha magas a szintje, ilyen mutatók mellett csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázata.

A „rossz" koleszterin, az LDL, a májból a szövetek felé szállítja a koleszterint, ez azért baj, mert ez a koleszterin későbbiekben lerakódhat az érfalakban, ahol gondokat okozhat.

A trigliceridek szerepe a szervezetben történő energiatárolás. Magas szintjük érelmeszesedéshez vezethet, mivel ilyenkor vérünkben a „rossz koleszterin" szerkezete is megváltozik, és emiatt könnyebben rakódik le az érfalakon.

2-es típusú cukorbetegségnél elsősorban nem az összkoleszterinszint emelkedése jellemző, ez a mutató félrevezető lehet, mert akkor is lehetnek vérzsírproblémák, ha az összkoleszterintszint normális tartományban van. Sokkal gyakoribb a HDL azaz "jó" koleszterin alacsony volta, valamint a magas trigliceridszint, melyek egyértelműen a szív-és érrendszeri problémák kialakulásának esélyét növelik.

Azért jellemző inkább a 2-es típusú cukorbetegekre a kórosan magas vérzsírszint, mert ez a típusú diabétesz leginkább helytelen életviteli és táplálkozási szokásokra vezethető vissza. A magas vérzsírszint is a legtöbb esetben a rossz táplálkozási szokások miatt alakul ki, főként az állati eredetű zsírok túlzott mértékű fogyasztása okozza; emellett a dohányzás, az elhízás és a testmozgás hiánya, illetve a mértéktelen alkoholfogyasztás is kiválthatja. Sok tényező a fentiek közül a cukorbetegség kialakulását is elősegíti, elmondhatjuk tehát, hogy ha valaki egészségtelen életmódon él, mind a cukorbetegség, mind a kóros vérzsírszint kialakulását kockáztatja.

Azoknál a cukorbetegeknél, akinél nem találtak egyéb hajlamosító tényezőt (mint például az említett vérzsír problémák, magas triglicerid és alacsony HDL szint, magas vérnyomás, elhízás, dohányzás), viszonylagosan kicsi volt a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélye. Ez is azt bizonyítja, hogy a vércukorszint szigorú kontrollálása mellett ezeknek a rizikótényezőknek a kezelése is kulcsfontosságú, ha csökkenteni szeretnénk a szív- érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét, hiszen meghatározó szerepet játszanak a kockázat növekedésében.

Koleszterinmolekula számítógépes illusztrációja. A koleszterin létfontosságú alkotója a sejtmembránoknak Forrás: Science Photo Library via AFP/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Kateryna Kon/Science Photo Libra

Elsősorban a vérzsírszint, illetve a vérnyomás ideális tartomány felé történő elmozdításával érhető el a legnagyobb eredmény.

A legjobb módszer természetesen a megelőzés, de ne csüggedjen akkor sem, ha már kialakult önnél a cukorbetegség vagy a magas vérzsírszint; ugyanaz a teendő, mint a megelőzésnél (persze amellett, hogy orvosával konzultál arról, hogy szükséges-e kiegészítő terápia az ön esetében): rendszeres testmozgás, aerob típusú edzések, rostban, gyümölcsökben, zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag étrend, mely főként értékes növényi olajokkal egészül ki. A zsírbevitel általában véve legyen nagyon mértékletes, és rendkívül fontos, hogy minimálisra szorítsuk vissza a transzzsírok és telített zsírok fogyasztását.

Az egészséges életmód hatására az egészségeseknél csökken a kóros értékek kialakulásának esélye, a betegeknél pedig csökkennek a már kóros értékek. Az életmódváltás következtében fellépő testsúlycsökkenés pedig szintén a kívánatos irányba fogja elmozdítani ezeket a mutatókat, és egyben csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.