Tegnap volt a Madarak és Fák Napja

A fák oxigént termelnek és sok légkört melegítő szén-dioxidot kötnek meg. Egy 50 éves lombos fa 50 kg oxigénnel dúsítja a légkört és közel 70 kg szén-dioxidot dolgoz fel egy vegetációs időszakban, valamint 400 kg egyéb szennyeződést szűr ki a levegőből (por, nitrogén-dioxidok, kén-dioxid...), és évente kb. 4000 liter vízpárát juttat a levegőbe – enyhítve a forró nyarakat, a városokban az ún. hősziget-hatást. A természetnek ez a hűtő, párásító „ökológiai szolgáltatása" nem pótolható energiafaló légkondicionálókkal és a ma oly divatos párakapukkal, vízmedencékkel.

A több mint 100 éves jeles nap a Föld napja testvérünnepe, egy újabb alkalom a cselekvésre, természeti környezetünk megismerésére, védelmére. A madarak mellett a fák is egyre nagyobb szerephez jutnak a madarak és fák napján.- hívja fel a figyelmet a Föld Napja Alapítvány honlapján.

A világ első madarak és fák napját Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg 1902-ben Kőszegen, a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján.

Az ünnep hivatalossá Herman Ottó közreműködésével vált 1906-ban, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő a madarak és fák napjának megszervezését minden iskola számára. Egy 1994-es miniszteri rendelet pedig május 10-ét jelölte meg a jeles nap dátumának.

Ezen a napon évről évre sokféle rendezvény, köztük a Magyar Madártani Egyesület (MME) kiemelt madárünnepei várják az aktív résztvevőket országszerte számos helyszínen – 2019-ben középpontban a karcsú lábú gólyatöccsel, 2021-ben pedig az apró cigánycsukkal.

A fák védenek minket

Nem véletlen, hogy a madarak mellett a fák is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak ezen a jeles napon. A fák lassítják az éghajlatváltozást, és számos „szolgáltatással" védik egészségünket, jóllétünket. A madaraknak, rovaroknak, mókusoknak és sokféle vadonélőnek otthont adó fák minket is védenek.

A fák oxigént termelnek és sok légkört melegítő szén-dioxidot kötnek meg.

Egy 50 éves lombos fa 50 kg oxigénnel dúsítja a légkört és közel 70 kg szén-dioxidot dolgoz fel egy vegetációs időszakban, valamint 400 kg egyéb szennyeződést szűr ki a levegőből (por, nitrogén-dioxidok, kén-dioxid...), és évente kb. 4000 liter vízpárát juttat a levegőbe – enyhítve a forró nyarakat, a városokban az ún. hősziget-hatást. A természetnek ez a hűtő, párásító „ökológiai szolgáltatása" nem pótolható energiafaló légkondicionálókkal és a ma oly divatos párakapukkal, vízmedencékkel.

A fák oxigént termelnek és sok légkört melegítő szén-dioxidot kötnek meg. Egy 50 éves lombos fa 50 kg oxigénnel dúsítja a légkört és közel 70 kg szén-dioxidot dolgoz fel egy vegetációs időszakban, valamint 400 kg egyéb szennyeződést szűr ki a levegőből (por, nitrogén-dioxidok, kén-dioxid...), és évente kb. 4000 liter vízpárát juttat a levegőbe – enyhítve a forró nyarakat, a városokban az ún. hősziget-hatást. A természetnek ez a hűtő, párásító „ökológiai szolgáltatása" nem pótolható energiafaló légkondicionálókkal és a ma oly divatos párakapukkal, vízmedencékkel. Forrás: http://fna.hu/hir/madarakfak17

Otthonunk a természet

Néhány óra a természetben csodát tesz – testünk újjáéled, elpárolog fizikai, idegi, lelki fáradságunk, szellemileg is felfrissülünk. A nagyvárosokban élők ezért ösztönösen igyekeznek kiszabadulni a házak közötti zajból, legalább a közeli parkba. Hiszen egymás szavát sem értik a 2-3 sávos utak zajában. Alig 100 méterre eltávolodva az úttól egy parkba, a fák, cserjék, fűfélék zajvédő fala mögött már nyugodtan leülhetünk beszélgetni, olvasni, lazítani. A fák lombjának susogása, a madarak éneke, tücskök cirpelése elfedi az utak gépzaját.

Otthon vagyunk, az anyatermészet ölében, a városi parkban, a településeket övező erdők ösvényein. A kanyargós utakon lelassul a mozgásunk, a szívverésünk, nyugodtabban tudunk elmélkedni a magunk és a világ dolgairól. A miénknél tudatosabban élő országokban ezért hívják zöldfelület helyett rekreációs területnek a parkokat.

Születésfákkal kiegészülve folytatódott 2017-ben a Föld Napja Alapítvány Fákat a Földnek - 10 milliót 2020-ig kezdeményezése, ugyanis az alapítvány ehhez kapcsolódóan egy másfél éves klímaadaptációs mintaprogramot indított Budaörsön az ifjúságért, fákkal és zöldséges hétfőkkel. A program keretében a város önkormányzata – fölelevenítve a gyermekek születését faültetéssel megörökítő magyar hagyományt („születésfa", „sorsfa") – minden budaörsi újszülöttnek felajánl egy fát, amit szülei elültethetnek saját kertjükben vagy egy kijelölt közterületen az alapítvány kezdeményezésére. Forrás: http://fna.hu/hir/madarakfak17

Születésfa és testvérei

Épp ezért ültessünk fákat, mindenki legalább egyet, és óvjuk a meglévőket, mert zöldfelületet a legnehezebb építeni.

Születésfákkal kiegészülve folytatódott 2017-ben a Föld Napja Alapítvány Fákat a Földnek - 10 milliót 2020-ig kezdeményezése, ugyanis az alapítvány ehhez kapcsolódóan egy másfél éves klímaadaptációs mintaprogramot indított Budaörsön az ifjúságért, fákkal és zöldséges hétfőkkel. A program keretében a város önkormányzata – fölelevenítve a gyermekek születését faültetéssel megörökítő magyar hagyományt („születésfa", „sorsfa") – minden budaörsi újszülöttnek felajánl egy fát, amit szülei elültethetnek saját kertjükben vagy egy kijelölt közterületen az alapítvány kezdeményezésére.

Ültessünk fákat. Testvéreket a Fatestvérnek, Fákat a Földnek.

(Forrás: Föld Napja Alapítvány: http://fna.hu/)