Pusztító vegyület került a légkörbe, veszélyben a Föld ózonpajzsa

ózon, ózonréteg, ózonpajzs, ozone, Föld
Illusztráció
Vágólapra másolva!
36 évvel ezelőtt azt hittük, jelentős áttörést értünk el, és sikerült megmentenünk bolygónk ózonrétegét az eltűnéstől. Most kiderült, hogy nem minden tényezőt vettünk számításba, és egy kevéssé ismert vegyület tovább rombolja a Föld védőpajzsát. Ózonréteg nélkül semmi sem védene bennünket a Napból érkező halálos sugaraktól.
Vágólapra másolva!

1987-ben a Montreali Jegyzőkönyv tető alá hozásával sikerült jelentősen korlátozni a halogénezett szénhidrogén-származékok (CFC-k) kibocsátását. Ezek a vegyületek arról hírhedtek, hogy károsítják az ózonréteget. Utóbbi a Föld védőpajzsa, védi az élővilágot a Napból érkező káros sugárzástól. Nélküle a mai földi élet elképzelhetetlen lenne.

Azzal, hogy visszafogták a CFC-k kibocsátását, az ózonréteg elkezdett gyógyulni. Ám úgy tűnik a veszély nem múlt el; egy új kutatás – amelyet a kanadai Saskatchewan Egyetem munkatársai jegyeznek - azt találta, hogy jóval több bromoform (CHBr3) kerül a légkörbe, mint korábban feltételezték.

Ózonlyuk az Antarktisz felett Forrás: Copernicus Atmosphere Monitoring Service, ECMWF

A természetes körülmények között fitoplankton és algák által termelt vegyületet a jegyzőkönyv soha nem vette figyelembe a szabályozás szempontjából. Kevesen tudják, de a bromoform a víz klórral történő fertőtlenítésének melléktermékeként is létrejöhet, ez pedig már az ember által szabályozható folyamat. Az antropogén forrásból származó bromoform mennyiségét a szakértők korábban alaposan alábecsülték, és az új adatok szerint egyharmaddal több vegyület kerülhet ilyen módon a levegőbe.

Illusztráció Forrás: Science Photo Library via AFP/FreelanceImages/Universal Images Group/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Freelanceimages/Universal Images

Ez a növekedés nem marad következmények nélkül, és valószínűleg az ózonpajzs további vékonyodásához vezet. A bromoform bomlása során bromid szabadul fel, amely jelentősen befolyásolhatja az ózonszint csökkenését az alsó sztratoszférában.

Ismert, hogy a bromoform antropogén forrásai az ipar és az energiatermelés miatt főként a tengerpartok környékén koncentrálódnak.

A kutatók szerint az emberi tevékenység az északi féltekén akár 70,5 százalékkal is megnövelheti a bromoform-kibocsátást.

A tanulmány megvizsgálta, mennyi bromoform származik a hajók ballasztjából, az erőművekből és a sótalanító üzemekből, majd a kapott adatokat kombinálták, és szimuláción futtatták. A modell alapján sikerült új becslést adni a légkörbe kerülő bromoform mennyiségéről.

- magyarázzák a kutatók.

Modelljeik további ellenőrzése végett a kutatók összehasonlították eredményeiket a közelmúltban repülőgépekkel végzett helyszíni mérésekkel. Sikerült erős egyezést találni a tényleges megfigyelések és a modellek között. A kibocsátás legnagyobb része az északi félteke ipari régióiban észlelhető, az európai, észak-amerikai, kelet-ázsiai és dél-ázsiai ipari és energiatermelési központok környékén.

Továbbra is számos kérdés maradt, például nem tudni pontosan, mennyi bromoforom származik a természetes forrásokból, és jelen pillanatban nincsenek előírások ennek ellenőrzésére sem. Az viszont most már egyértelmű, hogy az emberi tevékenység jelentős mértékben hozzájárul a vegyület légköri mennyiségének növekedéséhez.

A teljes tanulmány a Geophysical Research Letters című szakfolyóiratban olvasható.