Az ózon egyezmény késlelteti az első jégmentes sarkvidéki nyarat

Egy új tanulmány megmutatja, hogy A Montreáli Egyezmény egyik hatása az, hogy, akár 15 évvel késlelteti az első jégmentes északi-sarki nyarat (jelenleg úgy vélik, hogy a század közepén fog megtörténni) a jövőbeni kibocsátásoktól függően.

Egy új kutatás azt mutatja, hogy egy 1987-es globális ózonvédelmi megállapodás akár 15 évvel késlelteti az első jégmentes sarkvidéki nyarat. A dolgozatot a Proceedings of the National Academy of Sciences magazinban publikálták. - írja a phys.org.

A Montreáli Egyezmény - az első egyezmény, amit minden ENSZ ország ratifikált - közel 100 mesterséges vegyszert, ózonfogyasztó anyagot szabályoz. Bár a fő cél az ózonréteg védelme volt, az ózonfogyasztó anyagok erős üvegházgázok is, így a megállapodás lassította a globális felmelegedést.

Az új tanulmány megmutatja, hogy ennek egyik hatása az, hogy, akár 15 évvel késlelteti az első jégmentes északi-sarki nyarat (jelenleg úgy vélik, hogy a század közepén fog megtörténni) a jövőbeni kibocsátásoktól függően.

A Kaliforniai Santa Cruz Egyetem, a Columbia Egyetem és az Exeteri Egyetem kutatói úgy becsülik, hogy minden 1.000 metrikus tonna ózonfogyasztó anyag kibocsátásának megakadályozása a Jeges-tenger jegének körülbelül.7 km²-ét menti meg.

Dr. Mark England az Exeteri Egyetem kutatója azt mondja, hogy bár az ózonfogyasztó anyagok nem olyan bőségesek, mint más üvegház gázok, mint például a szén-dioxid, valódi hatással bír a globális felmelegedésre.

Az ózonfogyasztó anyagoknak különösen erőteljes hatása van a Sarkvidéken és jelentős szerepet játszottak a sarkvidéki klímaváltozás gerjesztésében a 20. század második felében.

Bár a Montreáli Egyezmény elsődleges célja nem ezeknek a hatásoknak a megállítása volt, fantasztikus mellékterméke van az egyezménynek. Az egyezmény ellenfelei előrejeleztek egy sor negatív következményt, amelyek legtöbbje nem történt meg, és ehelyett számos dokumentált akaratlan, a klíma szempontjából jótékony hatása van.

Lorenzo Polvani a Columbia Egyetem kutatója azt mondja, az első jégmentes sarki nyár - ami azt jelenti, hogy a Jeges-tenger gyakorlatilag jégmentes - egy jelentős mérföldkő lesz a klímaváltozás folyamatában. Felfedezésük világosan demonstrálja, hogy a Montreáli Egyezmény egy nagyon erőteljes klímavédelmi megállapodás, és sokkal többet tett, mint az ózonréteg gyógyítása az Déli-sark felett. Hatásai az egész világon érezhetők, különösen az Északi-sarkon.

Egy új tanulmány megmutatja, hogy A Montreáli Egyezmény egyik hatása az, hogy, akár 15 évvel késlelteti az első jégmentes északi-sarki nyarat (jelenleg úgy vélik, hogy a század közepén fog megtörténni) a jövőbeni kibocsátásoktól függően. Forrás: https://phys.org/news/2023-05-ozone-treaty-delaying-ice-free-arctic.html

Az ózonpusztító anyagok csökkenése

Az új klíma modell szimulációkat alkalmazó tanulmány azt mutatja, hogy az ózonréteg védelme maga nem játszott szerepet a Jeges-tenger jégvesztésének lassulásában - minden haszon az ózonfogyasztó anyagokhoz, mint üvegházgázokhoz kapcsolódik.

Az ózonfogyasztó anyagokat (amik halogénezett szénhidrogéneket tartalmaznak) a múlt században ipari felhasználásra fejlesztették, hűtőszerekként, üzemanyagként.

A Montreáli Egyezmény, amelyet már az összes, 198 ENSZ tagország aláírt, szabályozta ezeket a vegyületeket az ózonréteg védelmében, amely védi sz embereket és a környezetet az ultraviola sugárzás káros szintjeitől.

Az erőfeszítés sikeres volt, az ózonpusztító anyagok légköri koncentrációja csökkent az 1990-es évek közepe óta és azt jelzi, hogy az ózonréteg elkezdett gyógyulni. A kutatás szerint azonban az ózonfogyasztó anyagok a 2010-2020 időszak óta enyhén emelkedtek, tehát a vigyázat még szükséges.

(Forrás: https://phys.org/)