Pokoli vulkáni planétát talált a NASA. A most felfedezett bolygó belsejét szomszédjának gravitációs vonzása fűti, és ez vulkáni folyamatokat idéz elő az égitest felszínén.

Az LP 791-18 d katalógusjelű Naprendszeren túli bolygó (exobolygó) nagyjából akkora, mint a Föld, és az egyik legaktívabb vulkanikus égitest, amit eddig felfedeztek. Egy kisebb vörös törpecsillag körül kering tőlünk 90 fényévnyire a Serleg csillagképben - írja a NASA weboldala.

A bolygót a NASA TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) és a Spitzer-űrteleszkóp együttes kutatómunkája révén találták meg, az eredményeket pedig földi távcsövekkel erősítették meg.

Az LP 791-18 d tengelyforgása kötött, vagyis mindig ugyanazt az oldalát mutatja a csillaga felé; egyik oldalán örök nappal, másikon örök éjszaka uralkodik. A nappali oldalon pokoli a forróság, így itt elképzelhetetlen a folyékony víz jelenléte.

Az LP 791-18 d egy művészi illusztrációnForrás: NASA’s Goddard Space Flight Center/Chris Smith (KRBwyle)

Az erős vulkáni tevékenység azonban az egész planétán jelen van, ami légkör kialakulását eredményezheti.

Ha pedig van atmoszféra, akkor a bolygó éjszakai felén víznek is kell lennie.

Mitől vált vulkáni világgá?

Az LP 791-18 d-nek van egy testvérbolygója is (LP 791-18 c). Keringési ciklusuk egy bizonyos pontján olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy a nagyobb társbolygó gravitációs hatást fejt ki az LP 791-18 d-re, amitől az deformálódik, belseje felmelegszik, és vulkáni tevékenység jelentkezik a felszínén.

A két bolygót a nemrégiben felbocsátott James Webb űrteleszkóp tanulmányozza tovább. A megfigyelések során a kutatók reményei szerint többet meg fogunk tudni a bolygók atmoszférájáról.