A farkasok gyakrabban zsákmányolnak halat, mint őzet

Az egyed volt a negyedik, amelyről bebizonyosodott, hogy időnként Kaliforniában is megfordul

Egy hosszú távú tanulmány kimutatta, hogy Észak-Minnesotában az opportunista farkasok évről évre folyamatosan halásznak a halak ívási időszakában. A szakemberek korábban úgy gondolták, hogy ez a viselkedés csak néhány egyednél figyelhető meg, ám a távoli kamerák és a GPS-nyakörvek több egyedet mutattak ki különböző falkákban, amelyek aktívan halásznak a folyókban és patakokban.

A Minnesota állambeli Greater Voyageurs ökoszisztéma (GVE) farkasait 2017 és 2021 között minden nyáron GPS-nyakörvek, távoli kamerák és közvetlen megfigyelések kombinációjával vizsgálták a tudósok. Az egyik egyedet még egy olyannyakörvvel is ellátták, amely egy kamerát rejtett, és amely felvételt készített arról, ahogy az állat halászik és eszik.

A Royal Society Open Science tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a megfigyelt esetek során a farkasok mindig fehér balinokat (Catostomus commersonii) öltek meg és szinte az összes halászatra április és május hónapban került sor, amikor a halak az ívási szezonra felfelé haladnak a folyón.

Csak egyetlen állat vadászott és fogott halat júniusban és júliusban is, ami egybeesett a 2021-es aszállyal, ami miatt a vízszintek jelentősen csökkentek, ami gyakorlatilag csapdába ejtette a halakat ezeken a folyásirányban lévő területeken.

A farkasok aktívan halásznak a folyókban és patakokban Forrás: California Wolf Watch

A csapat úgy véli, hogy az ívás időpontja azért is fontos, mivel a halak nagyobb száma egybeesik azzal, amikor a farkasok fő zsákmányállatának számító fehérfarkú szarvasok (Odocoileus virginianus) kisebb állományban vannak jelen. Azt is megállapították, hogy amikor a halak elérhetőek voltak, akkor ezek voltak a preferált zsákmányfajok, nem pedig a „nagyobb lehetőségek", mint a szarvasok vagy más zsákmányállatok, például a hódok.

A farkasok a téli jól kifejlett szarvasvadászat után halásznak, illetve mielőtt tavasszal megszületnének az őzgidák

– mondta Dani Freund, a tanulmány vezető szerzője, a Minnesotai Egyetem kutatója az IFLScience-nek. – Ezzel egy időben születnek a farkaskölykök is: a halak tehát fontos táplálékforrást jelenthetnek tavasszal a növekvő farkasfalkák számára, amikor több az etetni való száj, de kevesebb az elsődleges zsákmány, amire vadászni lehet.

Hozzátette: halmaradványokat találtak néhány farkas odújában is, ami újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az állatok hallal etetik a kölykeiket.

A kutatók úgy vélik, hogy a zsákmányállatokról való váltás a farkasok számára biztonságosabb lehet a sérülések szempontjából,

de a halak energiabevitel szempontjából is hasznosabb táplálékforrást jelentenek, mint az olyan zsákmányállatok, mint a hódok és az őzek.

A farkasok fő fegyvere a szájuk, így ha olyan zsákmányállatokra vadásznak, mint az őzek, akkor az akár súlyos sérülést is okozhat

– magyarázta Freund a közleményben. – A halak viszont nem sokat tudnak ártani egy farkasnak.

A szakember szerint néhány farkas teljesen le is mondott a nagyobb zsákmány lehetőségéről, például a hódról, amikor halakat tudott fogni.