Mutatunk egy trükköt, amivel növelheti a fájdalomtűrő képességét

A szájöblítés magas intenzitású sporttevékenységnél teljesítményfokozó hatással bír

Norvég intézmények kutatói összesen 10 732 felnőttet vizsgáltak két adatsor segítségével, amelyek között 7-8 év telt el. Összehasonlították az edzési rutinokat a fájdalomtűrő képességgel, amelyet hideg nyomásteszttel vagy úgynevezett CPT-vel mértek, amely során a részvevők a kezüket igyekezték a lehető leghosszabb ideig hideg vízbe meríteni, legfeljebb 106 másodpercig.

Az eredmények meglehetősen konzisztensnek bizonyultak: az aktívabb testmozgást végzők hosszabb ideig tudták elviselni a hideg víz okozta fájdalmat, miközben azoknál is növekedett a fájdalomküszöb, akik a két felmérési pont felett növelték az aktivitási szintjüket.

A 7-8 éves időintervallumban mért két időpont bármelyikében fizikailag aktívnak lenni magasabb fájdalomtűréssel járt együtt, mint mindkét időpontban ülő helyzetben lenni

– írják a kutatók a közzétett tanulmányukban. – A fájdalomtűrés a magasabb teljes aktivitási szintekkel nőtt, és azoknál még jobban, akik a nyomon követés során növelték az aktivitási szintjüket.

A szakemberek szerint érdemes megjegyezni, hogy egy ilyen megfigyeléses vizsgálat nem tudja bizonyítani, hogy a több mozgás közvetlenül együtt jár a nagyobb fájdalomtűréssel; végül is előfordulhat, hogy más tényezők jelentősebb szerepet játszanak.

A PLOS ONE tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a kapcsolat azonban elég erős ahhoz, hogy figyelemre méltó legyen.

A rendszeres testmozgás növelheti a fájdalomtűrő képességét Forrás: Pinterest

A kutatás szerint azok, akik kis mértékű, ám rendszeres testmozgást végeztek, átlagosan 6,7 másodperccel tovább tudták a jeges vízbe meríteni a kezüket, mint azok, akik egyáltalán nem sportoltak.

Azoknál, akik rendszeresen végeztek erőteljes fizikai aktivitást, mindez 16,3 másodpercre emelkedett, míg akiknél mindkét felmérési időpontban magas testmozgási szintet regisztráltak, 20,4 másodpercre emelkedett az átlag.

Ezek az eredmények azt sugallják, hogy az ülő tevékenységet meghaladó szintű aktivitás, illetve az aktivitási szint pozitív változása idővel magasabb fájdalomtűréssel jár

– mondták a kutatók a ScienceAlert online tudományos portálnak. – És bár a vizsgálatban részt vevők saját maguk számoltak be az edzési szintjükről és nem tudományosan értékelték őket, ám a kisebb tanulmányok is hasonló következtetésekre jutottak.

A kutatókat a testmozgás és a krónikus fájdalom közötti kapcsolat is érdekelte. Az ezen a területen végzett korábbi tanulmányok korlátozottak, de azt sugallják, hogy kapcsolat van a fizikai aktivitás és a szervezet fájdalomkezelésének módja között. A tudósok szerint az itt megfigyelt megnövekedett fájdalomtűrés csökkentheti a krónikus fájdalom kialakulásának kockázatát az élet későbbi szakaszában. Erre jelenleg nincs sok bizonyíték, ezért a szerzők folytatják a vizsgálatokat.